Fibrózisnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során egy szerv (tüdő, máj, vese) saját szövetállománya elpusztul, s az elpusztult szövetek helyét érszegény, zsugorodásra hajlamos kötőszövet veszi át. A tüdő, azaz tüdőfibrózis esetén ez sajnos ez a folyamat azzal jár, hogy vitálkapacitás (a maximális belégzés és kilégzés térfogatának különbsége) erősen lecsökken.
A tüdőfibrózis okai
A tüdőfibrózis egyik kiváltó oka lehet szálló por belégzése (tipikusan ilyen a bányászok, kőcsiszolók, fogtechnikusok foglalkozási betegsége, az antrakózis és a szilikózis). Emellett okozhat tüdőfibrózist egyes gyógyszerek használata (ilyen a szívritmus-szabályozók egyik fajtája, de van ilyen kemoterápiás szer is), de járhat ilyen következménnyel a tüdőt ért sugárzás is.
A tüdőfibrózis lehet autoimmun betegség vagy szarkoidózis tüdőszövődménye, de előfordulhat az is, hogy kiváltó oka kideríthetetlen. Az mindenesetre ismert, hogy a dohányzás mindig rontja a beteg állapotát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tüdőfibrózis diagnózisa, kezelése és szövődményei
- Miként zajlik a diagnózishoz szükséges tüdőszöveti mintavétel?
- Milyen szakorvoshoz kell fordulni a feltételezett panaszokkal?
- Milyen típusú gyógyszer áll rendelkezésre?
Ez is érdekelhet
