Mérjünk!
A Magyar Hypertonia Társaság felmérése szerint Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, akik közül sokan nem is tudnak állapotukról. Ennek legfőbb oka, hogy a hipertónia ritkán jár zavaró tünetekkel. Ma már a könnyen beszerezhető vérnyomásmérőkkel ki-ki magának is ellenőrizheti értékeit, mégis gyakori, hogy egy rendelői mérés során derül fény az emelkedett vérnyomásra. Ekkor sem kell azonban megijedni!
Dr. Kapocsi Judittól, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistájától megtudható, hogy magas vérnyomásról csak akkor beszélhetünk, ha térben és időben egymástól elkülönítve ellenőrizzük a vérnyomást, és azt találjuk, hogy nyugalmi állapotban végzett legalább két, három mérés során a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm vagy magasabb. Ekkor lenne igazán fontos kivizsgáltatni magunkat. A kivizsgálásnak azonban nem szabad kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkoznia: a laborvizsgálatok , a 24 órás vérnyomásmérés, az EKG és más kiegészítő vizsgálatok szerepe, hogy a kardiológus felmérje a szervezet állapotát, megállapítsa, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás.
Mozduljunk!
Ha diagnózis születik a magasvérnyomás-betegségről, kezelése is fontossá válik, ugyanis a kezeletlen állapot súlyos betegségekhez vezethet. A magas vérnyomás szövődményként okozhat veseelégtelenséget, szívinfarktust , agyvérzést és más szív- és érrendszeri megbetegedést, amely akár végzetessé is válhat. A hipertónia ugyanis az egyik legsúlyosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri megbetegedéseknek és az ebből eredő halálozásnak.
"160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelést alkalmazunk, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelést is - a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt nem sikerült a célértéket visszaállítani, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és/vagy szövődmények megléte esetén" - hangsúlyozza dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. A szakember hozzátette: az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg mindennap végzett, közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. 140-160 Hgmm közötti magas vérnyomásban a rezisztenciaedzés, vagyis a súlyokkal végzett gyakorlatok nem befolyásolják káros irányban a vérnyomást.
Az életmódkezelés másik fontos eleme a táplálkozási iránymutatás, összefüggés van ugyanis a túlsúly és a magas vérnyomás közt, és bizonyított tény, hogy normál testsúly felett a fogyás 10 kg-ként 5-20 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. Hasonló ok, vagyis a vérnyomás csökkentése miatt ajánlatos visszaszorítani a só- és a transzzsírok, illetve az alkohol fogyasztását. Ezen felül jó hatású lehet a szervezet általános állapotára a stressz kezelése is, amelyhez ma már számos jó módszer elsajátítható.
Monitorozzunk!
A szakemberek szerint az egyén életmódja, általános egészsége és társbetegségei mind komoly hatással vannak a vérnyomásra. Bármelyik elem változásával a vérnyomás is változhat - jó és rossz irányba is. Magasvérnyomás-betegeknek éppen ezért különösen fontos a rendszeres, orvos által végzett vérnyomásellenőrzés és más, kardiológiai vizsgálatok. Megfelelő életmód mellett ugyanis a vérnyomás csökkenése akár az esetlegesen mellé szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisának csökkentése mellett is szóba jöhet, és fordítva is igaz az összefüggés: rossz irányú életmódváltozás és/vagy társbetegségek fellépte a szükséges gyógyszerelés emelését, váltását eredményezhetik.
Forrás: Budai Kardioközpont
