Magyarországon a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma az elmúlt 20 évben a 19 évesek és annál idősebbek körében 81%-kal nőtt (KSH). Ez azt jelenti, hogy rendkívül fontos beszélni a vérnyomással összefüggő megbetegedésekről.
Mi történik a vérnyomásmérés során?
A vérnyomás mérésére egy mandzsettával ellátott mérőeszközt használnak. A mandzsettát a felkarra helyezik, felpumpálják levegővel. Manuális mérés során az orvos sztetoszkóppal vagy automata vérnyomásmérő esetén érzékelők segítségével rögzítik a vérnyomás értékét, úgy, hogy a mandzsettából a levegő lassan távozik, ezáltal az erekre gyakorolt nyomás csökken. A mérést megelőző 30 percben nem szabad koffein- vagy alkoholtartalmú italt fogyasztani, és otthoni mérés esetén akár félóráig érdemes ülő helyzetben, nyugodt állapotban várakozni.
Mi az ideális vérnyomás?
Európában az optimális vérnyomás, a normális vérnyomás és az
emelkedett-normális vérnyomás kategóriák külön-külön elkülönítettek, ugyanis
másképp sorolják be a vérnyomásértékeket az amerikai valamint az európai szakemberek.
Optimális
vérnyomásnak nevezzük, ha a vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. Normális a vérnyomás, ha a
szisztolés vérnyomásérték 120-129 Hgmm között, a diasztolés érték pedig 80-84
Hgmm között mozog. Emelkedett-normális,
ha az értékek 130-139 szisztolés vagy 80-89 Hgmm diasztolés között ingadoznak.
Mikor mondhatjuk, hogy magas a vérnyomás?
A magas vérnyomást „csendes gyilkosnak” is nevezik. Nem véletlenül. A legtöbb magas vérnyomásban szenvedő embernek egyáltalán nincsenek tünetei. Mások viszont fejfájást , szédülést vagy az artériás betegségek hirtelen hatásait, például mellkasi fájdalmat tapasztalhatnak. Ha a családi genetikai háttérben erős hajlamosító tényezők merülnek fel, optimális esetben többször fordulunk orvoshoz. A kockázati tényezők ugyanis más megbetegedések kialakulásának esélyét is növelhetik. A szívinfarktus, stroke egyik okozója a kezeletlen magas vérnyomás.
Legjobban: