Súlyos következmények
Egy cikk keretében nehéz lenne részletezni, még felsorolni is alig lehet mindazt a betegséget, kóros állapotot, amelyet a tartósan fennálló magas vérnyomás okozhat az emberi szervezetben. A hipertónia ugyanis károsítja az erek falának belső rétegét, a sérült érfalon pedig fibrin lerakódás, helyi vizenyő és vérrög is kialakulhat . A tünetek attól függően változhatnak, hogy az erek elváltozása mely szerveket érinti elsősorban. Az agy és a szív, valamint a vese és a szem a leginkább veszélyeztetett, illetve ezek ereinek károsodása jár a legsúlyosabb következményekkel.
Agyi katasztrófák
Az agyi erekben tartósan uralkodó stroke , a köznyelvi nevén a szélütés bekövetkeztét. Ez valamilyen, az agyi verőerekben lejátszódó folyamat következtében hirtelen kialakuló, idegrendszeri tünetekkel járó állapot. Legfontosabb rizikófaktora ennek is a magas vérnyomás, mivel vérrögök képződésére hajlamosít, amelyek teljesen elzárhatják az agy egyes területeit ellátó kisebb-nagyobb verőereket, vérellátási zavart, oxigénhiányt, ezáltal funkciókiesést, agyi károsodást okozva. Másrészt az éren belüli nyomás megnövekedése okozhatja az érfal megrepedését, ami által a vér az agyszövetbe jut. A bevérzett területen lévő agyi központok, funkciók szintén károsodnak.
A véráramlás akadályozottsága miatti, úgynevezett iszkémiás stroke rendszerint lokális agyi működészavarokat okoz, a vérzéses stroke esetében a szöveteket roncsoló vérzés és agynyomás-fokozódás következtében gyakran globális agyi működészavarok is fellépnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben az oxigénhiány gyorsan, rendszerint néhány órán belül nem szűnik meg, akkor a sejtekben lezajló patológiás változások vissza nem fordíthatóvá (irreverzibilissé) válnak, és az érintett idegsejtek elhalnak, agyi infarktus következik be, végleges fogyatékosságot, például bénaságot vagy halált okozva. Ennek veszélye miatt a stroke okát mielőbb tisztázni kell, hogy a lehető leghatásosabb kezelés minél hamarabb megkezdődhessen. Percek is számítanak, ezért ez egy azonnali orvosi ellátást igénylő állapot!
A stroke leggyakoribb tünetei: féloldali látásvesztés, beszédzavar, végtagok féloldali elgyengülése, vagy ügyetlenné válása, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet.
Szívzűrök
Ha a hipertónia hosszasan fennáll, a kis verőerek fala megvastagodik, veszít a rugalmasságából, ezáltal csökken a szövetek vérellátása. Ugyanez a folyamat lezajlódhat a szívet tápláló koszorúerekben is, a szívizomban vérellátási zavart, oxigénhiányt okozva. A magas vérnyomás következtében felgyorsul az érelmeszesedés folyamata is, zsíros, majd kötőszövetes "plakkok" rakódnak le az érfalra. Ezek a felrakódások szűkítik az ér üregét, többek között fennáll a vérrögök képződésének veszélye is . Egy vagy több koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus, szívroham alakul ki. Az érintett terület vérellátásának megszűnése a szívizom oxigénhiányos állapotát, károsodását, majd elhalását okozhatja. A szívinfarktus is súlyos, azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapot, hiszen akár rögtöni halálhoz is vezethet.
Szemünk világa
Ugyancsak súlyos következményekkel járhat a hipertónia a szemfenéki erek esetében is, látásromlást, akár vakságot is okozhat. A hosszabb időn át fennálló magas vérnyomás ugyanis a retina, az ideghártya ereinek összehúzódásához vezet, aminek következtében a verőerek ezen a területen is beszűkülhetnek, elzáródhatnak. Szemészeti vizsgálat során, szemfenék tükrözésekor derülhet fény ezekre a károsodásokra, például ödémára, lipidlerakódásra, vérzésekre. A homályos látás, a szemen lévő bevérzés lehet az első tünete ennek a folyamatnak. Elhanyagolni semmiképpen sem szabad, hiszen idővel nemcsak a látás jelentős romlásához, hanem vaksághoz is vezethet.
A vese verőérszűkülete
Van még egy szervünk, amely különösen érzékeny az ellátó erek károsodása miatti véráramlási zavarokra: a vese. Ha csökken a vesék erein átfolyó vér mennyisége, az a veseműködés gyors romlásához vezet. Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat. Ha ugyanis a veseartéria szűkülete vagy a kisebb erek érelmeszesedése gátolja a vesék megfelelő véráramlását, a vese a renin nevű hormon kiválasztásával reagál, ami a szervezet valamennyi erén további szűkítő hatást fejt ki, vagyis a vérnyomás további emelkedését okozza.
Növekszik az aldoszteron szint, ami a nátrium visszatartásával szintén hozzájárul a magas vérnyomás fennmaradásához. A vese nem kielégítő működése a vizeletvizsgálat során mutatható ki: a vizeletüledékben fehérje, vagy vörösvértest található. A kiválasztásos urográfia vizsgálat a vese sorvadását jelezheti. A vérvizsgálatkor a vér káliumtartalma a mellékvesék kóros működésére, a vérben lévő karbamid kóros értéke vesebetegségre utal.
