Az eljárás három hetet vesz igénybe és olcsóbb, mint a standard kezelések. A kutatók a gyorsított besugárzásnak nevezett új kezelési módot 1234, korai stádiumú emlőrákban szenvedő nőn tesztelték 1993 áprilisa és 1996 szeptembere között, ezután a betegség kiújulásának arányát meghatározandó 12 évig követték őket.
A besugárzás potenciális előnyei, a betegek kényelme, az életminőség és az alacsonyabb költségek miatt a figyelem újból az új eljárás felé fordult, mondta el Timothy Whelan, az ontarioi McMaster Egyetem Juravinski Rákközpontjának onkoradiológusa. Whelan szerint a hosszú távú kilátások eleinte aggasztották a szakembereket, ám a kutatók meglepődtek, hogy a lokális recidíva és a mellékhatások előfordulása még 12 év elteltével is alacsony maradt.
Az eredmények azt mutatták, hogy a besugárzást követő 10 év múlva a lokális recidíva (kiújulás a daganat eredeti helyén) 6,2 százalékban fordult elő az új gyorsított besugárzással kezelt betegeknél, míg a hagyományos módon kezelteknél 6,7 százalékban. "Ez azt mutatja, hogy a korai stádiumú emlőrákban szenvedő nőknek fel kell kínálni ezt a kezelést is, mint alternatívát" - nyilatkozta Whelan.
Egy másik, a dallasi Egészségügyi Központban Peter Beitsch által végzett kutatás szintén kidolgozott egy olyan egyhetes kezelést, amely kevésbé invazív és gazdaságosabb, mint a hagyományos terápiák.
A dallasi vizsgálatban 400, korai stádiumú emlőrákban szenvedő nő szerepelt, akik felerészben a hagyományos, az egész emlőre kiterjedő besugárzást kapták, míg a másik 200 nőnél eltávolították a daganatot, majd egy ballonos katéteren keresztül helyileg végezték a besugárzást apró radioaktív "magok" segítségével. A kezelés után négy éven át követték a betegeket és azt találták, hogy a kiújulás ugyanolyan arányban következett be, mint a hagyományos terápiák esetén. "Néhányan nagyon messze laknak az onkológiai centrumtól vagy egyszerűen nem tudnak hét hetet hiányozni a munkából" - mondta el Breitsch. - "Ezeknél a nőknél aztán gyakran teljes melleltávolítást kell végezni."