A 2013-as eredmények lényege, hogy már viszonylag kevés mozgás is úgy tűnik, hogy visszaveti a csontnövekedést gátló fehérje termelődését, ugyanakkor viszont fokozza egy másikét, mely a csonttermelődésért felelős. A kutatás anyaga a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban jelent majd meg.
"A testmozgás jót tesz a csontoknak, továbbá csökkenti a szklerosztin szintjét, mely a csontképződést gátolja. Fokozza viszont az IGF-1 termelődését, mely szintén hozzájárul a csontok egészséges állapotához" - mondta el a kutatás vezetője, Mohammed-Salleh Ardawi, a szaúd-arábiai Abdulaziz Király Egyetem orvosi karának professzora. A szklerosztin nevű hormon a csontfelszínre vándorol, ahol megakadályozza a csontsejt-képződést. Az IGF-1 az inzulinszerű növekedési faktor 1 rövidítése, mely a növekedésben játszik szerepet.
A kutatáshoz 120 menopauza előtt álló nőt követtek nyomon nyolc héten át. A csoport nagyjából fele ellenőrzés mellett hajtott végre testedzést, míg a többiek nem. Akik heti két óránál többet mozogtak, azoknál jelentősen csökkent a szklerosztin és nőtt az IGF-1 szintje. "A testmozgás egyszerű és költséghatékony, ráadásul csökkenti a csontsűrűség elvesztésének és a csontritkulásnak a kockázatát, így megelőzheti a töréseket is. Kutatásunk kiderítette, hogy a napirendben eszközölt minimális változtatásokkal is lehet hatni a szklerosztin, az IGF-1 és a csontanyagcsere markereinek szintjére" - jelentette ki Ardawi.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
