A változókor beköszönte minden nő számára mérföldkő. A komplex, testi-lelki változásokkal járó folyamat jelzi, hogy véget ér a reprodukciós időszak: a természetes úton történő teherbeesés lehetősége a menstruáció megszűnésével - vagyis a menopauza kezdetével - szertefoszlik.
A klimax a nők többségénél 45-50 éves kor között kezdődik, és egyénenként változó, ki hogyan éli meg. Van, aki szinte meg sem érzi: sem testileg, sem lelkileg nem viseli meg különösebben. Mások évekig vagy akár évtizedekig küzdhetnek a változókori tünetekkel. Ezek közé tartoznak a gyakori hőhullámok, az éjszakai izzadás, az erős verejtékezés, a szívdobogásérzés, az ízületi fájdalmak, az ingerlékenység, a rossz közérzet, a hüvelyszárazság, a nemi vágy csökkenése és az elhízás is. Ami a mentális tüneteket illeti: ebben az időszakban az érintettek egy része hangulatingadozásokat, memóriazavarokat tapasztalhat, súlyos esetben pedig a menopauza lelki hozadékaként akár depresszió is kialakulhat.
Mi történik hormonháztartásunkkal a menopauza idején?
Mivel a változókori tünetek hátterében hormonális változások állnak, azok enyhítése vagy megszüntetése érdekében tanácsos szakemberhez fordulnunk, aki az egészségi állapot és az egyéni kórtörténet felmérésével segít megtalálni a leghatékonyabb kezelési módot. Ennek első lépése a nemi hormonok szintjét mérő laborvizsgálat, amivel egyszerűen és gyorsan kideríthető például az agyalapi mirigy által előállított TSH (thyreoid stimuláló hormon) szintje, amely pontos képet ad a pajzsmirigy-működésről. A változókori tünetek egy részét - az elhízást, a hangulatváltozásokat, a depressziót - könnyű összekeverni a pajzsmirigy-alulműködés okozta szimptómákkal, a TSH szintjét ezért mindenképpen érdemes megnézetni menopauza idején.
A szintén az agyalapi mirigyben termelődő FSH (follikulus stimuláló hormon), más néven tüszőérlelő nemi hormon felelős a petefészekben található tüszők növekedéséért. Érés közben a tüszők ösztrogént termelnek. Változókorba lépve azonban a petefészek-működés fokozatosan csökken - a folyamat végén teljesen meg is szűnik -, ami azzal jár, hogy egyre kevesebb tüsző termelődik és ezzel együtt csökken az ösztrogén, vagyis a tüszőhormon szintje. Ezzel párhuzamosan megemelkedik az FHS szintje: ez okozza a hőhullámokat. Az alacsony ösztrogénszintnek megvannak a veszélyei: megnő számos kórkép, például az anyagcserezavarok, az elhízás, a csontritkulás, a hüvelyszárazság, valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélye.
Az agyalapi mirigyben termelődik az LH (luteinizáló hormon), amely a petefészek "kiürült" tüszőiben beindítja a sárgatest-képződést, amely egy belső elválasztású, progeszteronhormont termelő mirigy. Ha a progeszteron szintje tartósan magas marad, az a kutatások szerint fokozhatja az emlőrák kialakulásának kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy lehetséges megoldás: a hormonpótló kezelés
Azok számára, akik korai (45 éves kor előtti) menopauzával, vagy intenzív, esetleg régóta fennálló és szűnni nem akaró változókori tünetekkel küzdenek, megoldást jelenthet a hormonpótlás - különösen akkor, ha a panaszok annyira hátrányosan befolyásolják a mindennapi életüket, hogy az már az életminőség rovására megy.
A Semmelweis Egyetem 2018-as közleménye szerint Magyarországon a menopauzával küzdő nők kevesebb mint egy százaléka kap hormonpótló kezelést, holott azért, hogy megelőzhetőek legyenek a hormonális változással járó, már említett kórképek, valójában 10-20 százalékuknak lenne szüksége rá. Kutatások szerint az időben, vagyis a változókor elején megkezdett hormonpótlással a kellemetlen tünetek mérsékelhetők, szerencsés esetben teljesen megszüntethetők.
A szintetikus készítményekkel történő menopauzális hormonterápia (MHT) elsődleges célja az ösztrogénszint visszaállítása. Ennek hosszú távú hatásaitól - például attól, hogy bizonyos körülményektől függően megnövekedhet az emlőrák kialakulásának kockázata - korábbi kutatási eredmények miatt sokan tartanak. Ahogy azonban a Semmelweis Egyetem témával foglalkozó írásából kiderül, az esetleges szövődményekkel járó kockázatok rendszeres szűrővizsgálatokkal csökkenthetők. Emellett kutatások igazolják, hogy a hormonterápiával összefüggésbe hozható emlőrák kialakulásának valószínűségét számos egyéb tényező is befolyásolhatja. Egyebek között a testtömeg-index (BMI) és a mellszövet sűrűsége: akinél több a kötőszövet, mint a zsírszövet, annál nagyobb az emlőrák rizikója.
Hormonterápiát - a tüneteket, a kórelőzményt és az állapotfelmérés eredményét figyelembe véve - kizárólag a kezelőorvos javasolhat. Vannak ugyanis kizáró okok, amelyek miatt egyesek számára a hormonkezelés nem javallott. Ilyen kizáró ok például az egyéni érzékenység, a trombózis, egy esetleges májbetegség vagy daganatos megbetegedés, amelyet a hormonkezelés súlyosbíthat.
Hormonpótlás természetesen
Akik ódzkodnak a szintetikus hormonpótlástól, vagy egészségi állapotuk nem teszi azt lehetővé, változókori tüneteik enyhítésére választhatnak kíméletesebb megoldást is. A növényi hatóanyagokat tartalmazó készítmények remek alternatívát jelenthetnek. Csökkenthetik a hőhullámok gyakoriságát és intenzitását, hatásukra mérséklődhet az izzadás, az éjszakai verejtékezés, javulhatnak az alvás- és hangulatzavarok.
A klimax tüneteinek kezelésére ajánlott növényi alapú készítmények egy részének hatékonysága elsősorban az azokban található, ösztrogénhez hasonló szerepet betöltő vegyületben, az úgynevezett fitoösztrogénben rejlik. A fitoösztrogén-tartalmú készítmények alkalmazása mellett kisebb a valószínűsége annak, hogy hormonfüggő daganatos megbetegedést idézzenek elő. A fitoösztrogén hátránya, hogy hatása gyengébb, mint a szintetikusan pótolható hormonoké, és mivel viszonylag gyorsan - fél nap alatt - kiürül a szervezetből, pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell, de antibiotikum-kúra vagy elégtelen bélműködés mellett ugyancsak enyhül a hatása.
Természetes és gazdag fitoösztrogén-forrás például a szója és a lenmag, valamint a hüvelyesek. Ahhoz azonban nem tartalmaznak eleget, hogy fogyasztásukkal a változókori tünetek enyhítésére alkalmas mennyiség jusson a szervezetbe, ezért érdemes fitoösztrogén-tartalmú készítményeket is bevinni.
Gyógynövénykivonatokkal a klimax ellen
Természetes alternatíva lehet az olyan a gyógynövénytartalmú készítményeknek az alkalmazása is, amelyek az erre irányuló vizsgálatok eredménye szerint hatékonyan képesek enyhíteni a változókori tüneteket: ilyen az orbáncfű, illetve a poloskavész, illetve utóbbiból speciális eljárással előállított iCR-extraktum. Hormonmentes, így alkalmazása mellett nem kell későbbi szövődményektől sem tartanunk - nem növeli például az emlőrák kialakulásának kockázatát -, ezért kezelőorvosi javaslatra azok is bátran kipróbálhatják, akinek a hormonterápia nem javasolt. Azt, hogy a poloskavész az enyhébb vagy mérsékelt tüneteket képes jótékonyan befolyásolni, klinikai vizsgálatok is bizonyítják.
Ez is érdekelhet
Az orbáncfűkivonat a lelki tüneteket, hangulatzavarokat enyhíti. Mivel oldja a feszültséget és a belső nyugtalanságot, az alvászavarokat is javíthatja. Elsősorban azoknak jelenthet segítséget, akik a testi tünetek mellett lelki panaszokat - például ingerlékenységet, idegességet, nyomott hangulatot - is tapasztalnak.
Legjobban: