A csontritkulás , illetve a vele járó esetleges csonttörések gyakoribbak idősebb korban, de szerencsére nem elkerülhetetlenek. Sokan hiszik azt, hogy a csontritkulással csak a nőknek kell szembenézniük, de ebben a formában ez nem igaz. A nőknél valóban gyakoribb a betegség, de a férfiakat is érintheti. Egy amerikai kutatás szerint a fehér férfiak körülbelül 20 százaléka szenved a betegségtől - foglalta össze a HealthLine .
Ezzel együtt tény, hogy a csonttörések rizikója a korral megnövekszik. Ezért a megelőzés már fiatal korban is nagyon fontos. Például sokat segít, ha már a húszas éveinkben megfelelő táplálkozási szokásokat alakítunk ki, és beépítjük a rendszeres mozgást a mindennapjainkba.
A csontritkulással járó egészségügyi kockázatok nem merülnek ki csupán a csonttörésekben. Egy kutatás szerint a medencetörést szenvedők 25 százaléka meghal a törést követő 6-12 hónapban, mivel a csípőprotézis-műtétek olyan egészségügyi komplikációkhoz vezethetnek, mint az aritmia, altatási komplikációk, tüdőgyulladás, szívroham, illetve idősek esetében jelentősen megnő a különféle fertőzések kockázata is.
Az is tévhit, hogy a csontok csak úgy törhetnek el, ha elesünk vagy megsérülünk. A csontritkulás miatt meggyengült csontok “spontán” is eltörhetnek, akár séta vagy hétköznapi, korábban problémamentes mozdulatok közben. Nem igaz az sem, hogy “érezni fogjuk, ha gyengébbek a csontjaink”. Valójában nem, és látványos jele sincsen, a csontritkulás vizsgálat nélkül nagyon sokszor csak akkor derül ki, mikor valamink eltörik.
Nem igaz az sem, hogy a porózussá vált csontok csontsűrűsége “visszaállítható a normál állapotra”. Azoknak ugyanis, akiket csontritkulással diagnosztizálnak, valószínűleg egész életükben alacsonyabb volt a csontsűrűségük. Ugyanakkor a csonterősítés lehetséges, a megfelelő gyógyszerekkel 3-4 év alatt évente néhány százalékkal növelhető a csontok szilárdsága.
Legjobban: