A divatos hegyes orrú cipők teljesen eldeformálják testünk hordozóit, hiszen az ujjak képtelenek bennük elterülni, oldalirányban mozogni. A magas sarkú lábbelikben járó divatőrülteknek rossz hír: az ideális topánka a lapos, illetve sarok nélküli cipő, hiszen ezek hasonlítanak leginkább az ősi, a mezítlábas járáshoz. A négy centiméteresnél magasabb cipősaroknál a test súlyának nagyobb hányada a talp elülső részére és a lábujjakra hárul, az ujjakat összenyomja, az állandó magas sarok viselése pedig az Achilles-inat megrövidíti. Mit tegyenek azok, akik nem az egészségükre, hanem inkább a férfiak tekintetének vonzására ügyelnek? Legalább otthon járjanak mezítláb, végezzenek lábtornát. A testünk ellen elkövetett sokesztendős bűnöket évtizedek múlva sem tudjuk helyrehozni, előbb-utóbb, ha közlekedni akarunk, ortopédcipőkre kényszerülünk.
A lábujjak alkotják "a lánc utolsó láncszemét," megfelelő működésük helyreállítása elsősorban a láb megfelelő működésének helyreállításától függ. Amint a láb szerkezeti vonalbeállítása sikeres, akkor a testtartás javítására a lábujjak is jól reagálnak.
A lábunk különböző "problémákkal megáldva" hordja testünket. Egyik ismert betegség a bokasüllyedés, amikor a sarok befelé dől, súlyos esetben a belső lábszél és a boka a talajon fekszik, mintha saját lábunk mellett állnák. A bajt a laza szalagok okozzák, amelyek a lábboltozatot képtelenek stabilan megtartani, azután estére a láb elfárad, a talp rendkívüli mértékben sajog, s nem ritka az izomgörcs sem. Feltétlenül szükséges naponta lábfejtornát végezni, s olyan cipőt hordani, ami a lábat nem szorítja el, s mindehhez a lúdtalp, illetve a sarokfogós betét viseléséről se feledkezzünk meg.
"Gágogó" lúdtalp
Azután ott van a lúdtalp, a boka és a hosszboltozat süllyedésének lábfájdalommal járó súlyos formája. Lehet veleszületett, illetve szerzett. Ez utóbbi, amikor a hosszboltozatot nem sikerül helyreállítani. Nem ritka, hogy a kisgyerekeknél sokáig a szülők észre sem veszik, hogy csemetéjüknek igencsak jó lenne lúdtalpbetétet tenni a cipőjébe, mert iskoláskorban már fájdalomról panaszkodnak. Ebben az esetben is fontos a lábfejtorna, és persze a megfelelő cipő viselése.
A boltíves láb - másképpen magas rüszt - is megkeserítheti az ember életét, hiszen ilyenkor az ív legmagasabb pontján, a talp elülső részén és az ujjakon fájdalmat érezhetünk. Vélhetőleg a láb kisizmait érintő idegkárosodás vezet oda, hogy az ujjak úgynevezett karom-állásban, megmerevedve állnak a cipőben. Apropó: cipő. A boltíves lábnál a talp elülső részén, a láb külső szélén gyorsabban kopik a lábbeli. A szakirodalomban erről az olvasható, hogy a boltíves láb gyakran bénulás következménye, vagy az izomgyengeség első jele. Betétekkel az ujjpárna tehermentesíthető, de az ortopéd cipő sem igen kerülhető el.
Tudod, mennyit kell innod különböző életkorokban? Teszteld tudásodat!
Mint a legyező...
Ismert továbbá az úgynevezett terpeszláb is, amit gyakrabban harántboltozat-süllyedésként aposztrofálnak. Ekkor az ujjpárna, mint egy legyező kiszélesedik és szétterül, a láb harántboltozata pedig ellapul. A talpon és az ujjak területén fájdalom jelentkezik, az addig hordott cipő már nem jó, a talpon - a nyomásnak kitett helyeken - bőrkeményedés, tyúkszem keletkezik . Mit szépítsük, az ilyen lábra nem könnyű cipőt találni. A deformitást elsősorban az ujjpárna túlterhelése váltja ki, aminél az izom- és szalaggyengeség, a magas sarkú cipő komoly szerepet játszik. A bőrkeményedést, a tyúkszemet ne magunk próbáljuk eltávolítani, azt inkább szakemberre bízzuk. Sajnos gyakran az ortopéd betétek hordása sem enyhíti a kínt, sokszor a megoldás csak műtéttel lehetséges.
XIII.évf./4.sz.
Legjobban:
Legrosszabbul: