Mitől nőnek nagyra?

Úgy nőnek, mint a gomba, és olyan szorgalmasan építik be testükbe a kalciumot, ahogy csak tudják. Vajon megkapják-e a gyerekek azt a kalciummennyiséget, amire szükségük van?

A kezdet kezdetén

A gyermek már az anyaméhben igényel kalciumot. Nincs olyan életfolyamat és nincs az a növekedési szakasz, aminél nélkülözhető lenne ez az ásványi elem. Egyre több kutatási eredmény valószínűsíti, hogy a sejtek osztódásához, differenciálódásához és így valamennyi szövet és szerv növekedéséhez szükség van kalciumra, ami speciális sejtfelszíni kalcium-receptorokhoz kötődve irányítja a növekedési folyamatokat.

A vér kalciumkoncentrációja szigorúan szabályozott, így itt nagymértékű kalciumhiány esetét kivéve mindig annyi kalcium található, ami a létfontosságú folyamatokhoz, a véralvadáshoz, a legtöbb anyagcsere-folyamathoz elegendő. Ha hiány mutatkozik, akkor a növekedésen, a csontokon tud a szervezet leginkább spórolni. Ezért különösen fontos figyelmet fordítani a csontozat és a fogak kialakulására, mert a szükséges kalcium legnagyobb része e szövetek egészséges felépüléséhez szükséges.

Az első csontképző sejtek a terhesség 4. hetében jelennek meg a magzatban, de kezdetben az általuk termelt sejtközötti állomány még lágy és mészszegény. Ahány csont a magzatban, szinte annyiféleképpen kezd kialakulni. A gerinc csontosodása az embrionális élet 3. hónapjában indul meg, nagyjából ebben az időben kezdődik meg a végtagok hosszú csöves csontjainak csontosodása is, azaz az ásványi anyag, a kalcium beépülése, más néven mineralizáció. A születés idejére az újszülött csöves csontjainak középső darabja már teljesen elcsontosodott, szilárd, de csontvázában még számos helyen a csontok meghatározott irányba történő növekedését lehetővé tévő porcos részek maradnak, melyek majd csak a kamaszkor végére tűnnek el végleg.

A várandósság második harmadában már megjelennek a fogcsírák, és megkezdődik a későbbi fogak kemény szöveteinek meszesedése, a fogzománc és a dentin kialakulása, hogy mire a baba kibújik az anyaméhből, már elkészüljenek leendő tejfogainak koronái. Sőt születésre már az első maradó fog, az egyik nagyőrlő meszesedése is megkezdődött.

A magzatnak a legtöbb kalciumra leginkább terhesség harmadik harmadában van szüksége, hiszen ekkor gyarapodik leginkább hosszban és súlyban egyaránt. Ekkor nőnek fokozottan csontjai is, amibe az általa felvett kalciummennyiség szinte teljes egészében beépül. Az anya hormonháztartásának átállításával, több kalcium fogyasztásával, jobb hatásfokú felszívódással, csökkentett kalcium-kiválasztással és egyéb ügyes praktikákkal képes biztosítani számára a szükséges ásványi anyagokat. Nincs ez másképp a szoptatás időszakában sem.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ha eleget szopik, minden rendben

Az anyatej egy literje körülbelül 340 mg kalciumot tartalmaz a baba számára igen jól hasznosító formában, így a korától függően napi 0,7-1,1 liter anyatejet szopó csecsemő 220-400 mg-os kalciumigényét minden további nélkül fedezni tudja. Féléves kor után a helyes hozzátáplálás hivatott kielégíteni az egyre növekvő kalciumigényt. Feltűnő, hogy a különböző tápszerek az anyatejben található kalciumnál többet tartalmaznak, ezekből azonban nem annyira kedvező a hasznosulás.

A gyerekek átlagosan 5-7 cm-t nőnek évente, és ugyanennyi idő alatt 2-2 kilóval gyarapodnak. Különösen az erőteljes növekedés időszakaiban igényelnek sok kalciumot. Az első ilyen periódus csecsemőkortól kisgyermekkorig, azaz 3 éves korukig tart, a második pedig a kamaszkorral veszi kezdetét. Egy kétéves gyereknek éppen ezért majdnem annyi kalciumra van szüksége, mint szüleinek, egy kamaszkorúnak pedig még többre is. Ebben az életkorban igen gyorsan nőnek a csontok, a kifejlett csontváz tömegének fele ekkor épül be.

Ha nem volna elég

A fejlődő szervezetben a kalcium ugyanazokat az élettani funkciókat tölti be, mint a felnőttek esetében, de fontossága a növekedésben, csontfejlődésben betöltött szerepe miatt fokozott. A kalciumhiányos gyermekeknél korai szürkehályog, izomgörcsök, hasfájás és egyéb fájdalmak, kedvetlenség, levertség, elhízás, fogzási gondok, fogszuvasodás, gyakoribb légúti fertőzések jelentkezhetnek, illetve krónikus esetben izomgyengeség fordulhat elő. Az ilyen gyerekek visszamaradhatnak a növekedésben, gerincferdüléssel, csonttörésekkel kínlódnak, csontjaikat az Angol-kór (rachitis) lágyítja meg és deformálja, mivel a csontszövetbe nem tud elegendő ásványi anyag, kalcium-fluroid, -karbonát és -foszfát, illetve hidroxilapatit beépülni.

Nem elég, ha elég a kalcium

Számos táplálkozási vizsgálat szerint gyermekkorban és kamaszkorban az ajánlott napi 1.300 mg kalciummennyiség csak felét-kétharmadát kapják meg általában a fiatalok. Ennek oka talán a tejtermékek csökkent fogyasztásának is tulajdonítható, mindenesetre ritka az olyan fiatal, aki megfelelő mennyiségű kalciumot juttatna a szervezetébe.

További gondot okozhat viszont sok esetben a D-vitaminhiány is. Hiába ugyanis az elegendő bevitt kalcium, ha a felszívódásához szükséges D-vitamin, és a csontmineralizációhoz elengedhetetlen kalcitriol hormon nem áll rendelkezésre.

A szervezetnek naponta mintegy 10μg D-vitaminra (kolekalciferol) van szüksége, melyet felerészben maga állít elő. Ez az úgynevezett endogén D-vitamin a koleszterinből a 7-dehidrokoleszterinen és a D3-provitaminon keresztül a bőrben képződik ultraibolya-fény hatására. Külső forrásból növényi eredetű táplálékkal vesszük fel D2-vitamin (ergokalciferol) vagy állati eredetű táplálékkal D3-vitamin formájában. A D-vitamin hiányának számos oka lehet; bélbántalmak miatti felszívódási problémák, hasnyálmirigy-elégtelenség, krónikus máj- vagy veseproblémák. A D-vitamin a májban, majd a vesében további átalakításon esik át, mígnem kalcitriol (1,25(OH)2-D3-vitamin) válik belőle. A kalcitriol az ásványi anyagok, így a kalcium csontokba történő beépítéséhez, illetve számos enzim működéséhez, a sejtosztódáshoz és differenciálódáshoz is szükséges hormon.

A napfény-, illetve az UV-fény hiánya, s ennek következtében a D-vitaminhiány miatt fellépő elégtelen csontépítés meglepő módon ma is sok gyermek problémája. A városi nevelkedés, a zárt szobában való ücsörgés, tévézés, számítógépezés éppúgy megfosztja az embert a napfénytől, mint a káros UV-sugárzástól való rettegés miatti túlzott fényvédőkrém használat. Ezért nagyon fontos, hogy kicsi kortól figyeljenek a szülők arra, hogy minden életkorban - és minden évszakban, tehát télen is! - legyen a gyermek legalább hetente háromszor 15-20 percet a friss levegőn és egészséges napfényen.

Az eleget sétáltatott és napoztatott csecsemő a hozzátáplálás idején és az elválasztás után sem szorul D-vitamin pótlásra. A babakocsis korban még szoktak figyelni az anyák a napi sétákra, de a sok játék a szabad levegőn később is szükséges, amikor az anyag már nem tud otthon lenni vele. Természetesen soha sem tűző napon és a déli órákban kell napozni. A bőr a szórt fényt és leégést nem okozó UV-sugarakat is jól tudja hasznosítani.

A gyermekkori megfelelő kalcium-ellátottság és -anyagcsere nem pusztán az egészséges fejlődéshez és az erős csontozat kialakulásához kell, az időskori csontritkulás megelőzésében, a csontok megfelelő kiépüléséhez is döntő.

Mit egyen a gyerek?

A gyerekek megfelelő kalciumellátásához kezdetben az anyatej elegendő. Idővel az egyre változatosabb ételekkel kell az ásványi anyag-ellátást biztosítani. A kétségtelenül sok kalciumot tartalmazó és sokszor ajánlott tehéntejjel és a különböző tejtermékekkel azonban csínján kell bánni.

Egy éves korig semmiképp sem ajánlott, mert a tehéntej fajidegen fehérjéket tartalmaz, és sok gyermeknél allergiát válthat ki. Későbbi életkorban a tej és a tejtermékek értékes, de nem kizárólagos fehérje, kalcium- és vitaminforrások. A szervezet számára ugyanolyan jól hasznosuló kalcium található számos növényi eredetű ételben is, a sárgarépában, teljes kiőrlésű kenyérben, spenótban, brokkoliban, káposztában, az olajos magvakban és az aszalt gyümölcsökben. A kalciumban gazdag ételeket érdemes estére, vacsorára időzíteni, hogy éjszaka, alvás idején jó hatásfokkal épülhessenek be a csontokba.

Amire vigyázni kell, hogy a gyerekek ne kapjanak rá a foszfátokat tartalmazó szénsavas üdítőitalokra, melyek a csontanyagcserét úgy befolyásolják, hogy szervetlen anyaguk a csontokból a véráramba, onnan pedig ürítésre kerül. A gyerekek igyanak vizet, ásványvizet, teát vagy gyümölcsleveket. A tartósítószerként foszfátokat és különböző savasító anyagokat tartalmazó készételektől is igyekezzünk megóvni a gyermekeket, mert ez is csontjaik egészségébe kerülhet.

Ha szülőként nem vagyunk biztosak abban, gyermekünk étrendje elegendő kalciumot tartalmaz-e, a gyermekorvossal konzultálva bátran nyúljunk a kalciumtartalmú szerekhez, mivel a csontozat fejlődése gyermekünk egész életére kihatással lesz.

Az egészséges csontszerkezet kialakulásához elengedhetetlen továbbá a sok testmozgás, a csontok igénybevétele, megfelelő terhelése. Sajnos az üdítőélvezet és mozgásszegény életmód következtében, bármilyen megdöbbentő, már kamaszkorú gyerekeknél is észleltek csontritkulást, fokozott csonttörékenységet. Nem szabad engedni, hogy így legyen!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.