Hogyan hat a mozgás a csontokra?
Az akaratlagosan mozgatható izmok az inakon keresztül kapcsolódnak a csontrendszerhez. A csont tömege és a rajta tapadó izmok tömege, ereje szoros összefüggésben áll egymással. A mozgás izomösszehúzódás révén jön létre, amely ingerként hat a csontokra, és javítja azok vérellátását, utóbbi pedig, biztosítja a csontépítéshez nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, például a kalciumot.
A fizikai igénybevétel, mint inger, alkalmazkodásra ösztönzi a csontszerkezetet, vagyis a fokozott terhelésnek megfelelően a csonttömeg is növekszik. A kisebb súlyzóval vagy kisebb ellenállással (gravitáció, gumiszalag) szemben végzett gyakorlatok jobban erősítik az izmokat és a csontokat. Az úgynevezett aerob mozgások, amelyek a gravitációval szemben történnek, - ilyen a séta, a tánc - sokkal inkább serkentik a csontépítő folyamatokat és megakadályozzák azok ellenkezőjét.
A fenti összefüggésből következik, a mozgás hiánya mindig csonttömeg-vesztéssel jár, ami mérhető is. Az izmok is leépülnek, elsorvadnak. Az elülső, úgynevezett négyfejű combizom gyengesége például bizonyítottan növeli a csípőtáji törések valószínűségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csontritkulás-terápia
Sajnos, legtöbbször a diagnózist már csak akkor ismerik fel, amikor a csonttörés megtörtént, hiszen a röntgen-felvételen a csontritkulás 30%-os csonttömeg-vesztés után válik láthatóvá. Ugyanakkor csontsűrűség-méréssel jóval korábban is felismerhető a betegség, még mielőtt a sérülések bekövetkeznének.
A terápia sokoldalú. Mint minden más betegségnél itt is a legjobb, a megelőzés. Az egészséges csont-anyagcseréhez egészséges egyensúly szükséges a táplálkozás (sok kalcium, kevés foszfor), aktív mozgás és a hormonháztartás terén. A napozás, azaz a napfény az aktív D3-vitamin képződéséhez fontos, s bármily kevésnek tűnik, ebből is elegendő napi 15 perc.
Az oszteoporózis kezeléséhez mindenekelőtt egy alapos kivizsgálást követően megszülető pontos diagnózisra van szükség, ami alapján a megfelelő életmód kialakítására tesz javaslatot a szakember. Fontos, hogy a megvalósítás összhangban legyen a lehetőségekkel.
Az orvos feladata a gyógyszeres kezelés "testre szabása". Ide tartozik a kalcium-pótlása, a hormonális készítmények adása - ösztrogénpótlás, glükokortikoidok alkalmazása - a fájdalomcsillapítók alkalmazása. Előrehaladott esetekben a gerincdeformitások súlyosbodásának megelőzésére műanyag fűzőket írhat föl az orvos, valamint szükség lehet a csonttörések konzervatív vagy műtéti ellátására. A másodlagos csontritkulásnál az alapbetegség kezelése nélkül nem várhatunk javulást.
A dietetikus, táplálkozási tanácsadó szakember segít a kalcium-, D-vitamin dús és foszfát szegény étrend kialakításában.
A fizioterapeuta, gyógytornász feladatkörébe tartozik a megelőzés, a fájdalomcsökkentés, az ízületek mozgathatóságának és az izomerőnek a megóvása, a testtartásjavítás. Az olykor felbukkanó tévhittel ellentétben a már kialakult csontritkulásnál a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett is fontos, sőt nélkülözhetetlen a rendszeres mozgás. Célja nem pusztán a még menthető izom- és csontállomány megmentése, erősítése. A helyesen végzett gyakorlatok a fájdalmak kialakulását is megelőzik, a kínokat enyhítik.
A kezelésben nagyon fontos az önsegítő csoportok jelenléte. Ha a beteg megtalálja hozzájuk az utat, felbecsülhetetlen értéket jelent számára az ott kapott szakmai támogatás, a rehabilitációs lehetőségek megismerése és kihasználása. Az ilyen csoportok a hozzátartozók, laikus segítők képzésével, tájékoztató kiadványokkal, az oszteoporózissal kapcsolatos szakmai fórumok, betegtalálkozók szervezésével és megrendezésével hathatós segítséget tudnak nyújtani a rászorulóknak.
Mi mindent rejt a fizioterápia?
- A megelőzést: az egyéni állapothoz alkalmazkodó, rendszeres testmozgást, gyógytornász által összeállított gyakorlatsorok végzését.
- Az oszteoporózis-tornát: a már kialakult, diagnosztizált, betegségnek megfelelő csoportos foglalkozást.
- Az izomerősítést: az állapotnak megfelelő minimális ellenállással, például gumiszalaggal szemben végzett célzott gyakorlatokat.
- A függőrácsos kezelést. A függőrács egy-egy ízület tehermentesített átmozgatására illetve az izmok szelektív erősítésére használható gyógytornász-segédeszköz.
- A speciális ideg-izomserkentő gyógytornát (PNF), amely az idegrendszer és az izmok egymásra hatásán alapul. Izomműködés helyreállító, koordináció- és egyensúlyjavító módszer a fizioterápiában.
A gyógytornász feladata a napi aktivitás közbeni testtartás - a helyes felállás, leülés, emelés és általában az egyenes testtartás -, valamint a gerinckímélő és -erősítő mozgások elsajátításának irányítása. Fontos, hogy a beteg megtanuljon a lehetőségeivel élni, azokhoz képest a lehető legtöbb és legváltozatosabb mozgást végezni.
Ugyancsak a fizioterápiához tartoznak a fájdalomcsillapító, vérkeringés fokozó eljárások, az elektroterápia, a gyógyiszap, a sárpakolás, az óvatos masszázs, az óvatos nyújtás, a feszes izmok lazítása. Jó hatású még a víz alatti masszázs és a kötőszöveti masszázs. Ez utóbbi a vegetatív idegrendszeren keresztül belső szerveink működését is befolyásolja.
A fizikai aktivitás alapszabályai
- Minden mozgás, a legkisebb fizikai aktivitás is számít és hasznos, ezért minden alkalmat meg kell ragadni a mozgásra a hétköznapokban.
- Nem szabad túlterhelni a szervezetet.
- Naponta kerítsünk sort 20-30 perces "tempós" sétára.
- Mindig figyeljünk arra, hogy a hátat egyenesen tartsuk.
- Kerülni kell az előrehajlásokat, ehelyett térdhajlítással kell leereszkedni az alacsonyan levő tárgyakhoz.
- Nem szabad túl nagy súlyt cipelni, inkább kevesebb mennyiséggel és többszöri sétával kell elintézni a bevásárlást, cipelést igénylő munkákat.
- Hetente háromszor négyszer lehetőleg szakembertől megtanult, a saját állapotnak megfelelő tornagyakorlatokat is kell végezni.
- Ha a csontritkulás előrehaladott, akkor csakis a szakember által összeállított és egyénre szabott tornát szabad gyakorolni, hogy a hibákat és azok súlyos következményeit elkerülhessük.
Mindezek után nézzük meg, mely sportok és milyen körülmények között végezve felelnek meg ezeknek az alapelveknek.
Többet ésszel, mint töréssel
Az oszteoporózisos betegeknek megfelelő sportok a természetjárás-túrázás, a tempós gyalogolás, a tánc és az úszás. Az úszás nagyon jó erőnlét-fejlesztő és állóképesség javító, mivel azonban a nehézségi erő hatása kevésbé érvényesül, ezért a csontritkulás megelőzésében, mozgásterápiájában inkább csak kisegítő szerepet tölt be.
A törések veszélye miatt nem gyakorolható a tenisz, a squash, a csoportjátékok, mint például a foci, kézilabda, valamint a küzdősportok.
A rendszeres ellenőrző vizsgálatok segítenek az állapotfelmérésben, és így a megfelelő mozgásprogram kialakításában is. Az előrehaladott csontritkulásos betegeknek óvatosabb torna javasolt.
Kellékek
A tornánál használt súlyzókat helyettesítheti egy fél, egy vagy másfél literes, vízzel töltött műanyag flakon is.
Az erősítő gyakorlatoknál rendkívül hasznos gumiszalag gyógyászati segédeszközboltokban vagy a nagy bevásárlóközpontok sportrészlegein is beszerezhető. Ellenállásától függően több színben választható: a sárga könnyű fokozatot jelent, ezt követi a piros, a zöld, a kék, majd a fekete, amely már igen nagy ellenállású, nehéz vele dolgozni. Az itt leírt gyakorlatokhoz piros vagy zöld szalag ajánlott. Ha e tornaeszköz nem áll rendelkezésre, az sem gond. Gyakoroljunk képzelt ellenállással szemben, lassan, minél jobban megfeszítve az izmokat. Meg fogja tapasztalni, hogy még a képzelet is mi mindenre képes.
Ez alapján három gyakorlatsort állítottunk össze, amelyeket otthon könnyedén és akár naponta is végig lehet csinálni, de heti háromszor-négyszer mindenképp ajánlott!
Legjobban: