Talán ritkán gondolunk bele, de az orrunk hihetetlenül fontos funkciót tölt be szervezetünk oxigénellátásában. Itt érintkezünk elsőként a környezetünkből belélegzett levegővel, és nem is csupán arról van szó, hogy az ezen a rövid szakaszon áramlik át először. A minket körülvevő környezet ugyanis legtöbbször egészen más, mint amilyen a testünk belső környezete. Magyarán más például a hőmérséklete és a páratartalma, mint ami belső szerveink és testfolyamataink működése szempontjából optimális lenne. Mindezek tükrében látszódik igazán az orr szerepének jelentősége, hiszen nyáron hűti, télen fűti a beszívott levegőt, párásítja azt és kiszűri belőle a szennyeződéseket. Mindebben pedig az orrnyálkahártya és az általa folyamatosan kiválasztott váladék az egyik legfontosabb eszköz.
Télen borítékolható az orrdugulás
Ami a téli időjárást illeti, éghajlatunkon általában hideg ez az évszak. Az alacsony hőmérsékletnek pedig akad egy, az orrnyálkahártyánkra nézve nem túl szerencsés tulajdonsága. Amikor a páratartalomról beszélve különböző százalékokat említünk, valójában az úgynevezett relatív páratartalom értékét fogalmazzuk meg. Egészen pontosan azt fejezzük ki, hogy az adott környezetben a levegő mennyire telített nedvességgel ahhoz képest, mint amennyit maximálisan fel tudna venni. Ha tehát például 50 százalékos a relatív páratartalom, az annyit tesz, hogy a levegő akár kétszer több nedvességet is magába tudna zárni. Nagyon fontos tényező viszont a hőmérséklet, ugyanis alapjaiban határozza meg, hogy a levegő mennyi nedvességet tud felvenni. Leegyszerűsítve: minél hidegebb van, annál kevesebbet.
A téli hidegben így általában igen száraz a levegő, amely szellőztetéskor a lakásba kerülve sem lesz páradúsabb, csupán melegebb. Végeredményben tehát ezekben a hónapokban mind a szabadban, mind a négy fal között alacsony páratartalmú levegőt szívva élhetjük mindennapjainkat. Orrnyálkahártyánk eközben rendületlenül, lélegzetvételről lélegzetvételre küzd azért, hogy az alsóbb légutakba már megfelelően párásított levegő jusson. Ez ilyenkor közel sem egyszerű feladat, és bizony a száraz levegő az orrnyálkahártyánkat is kiszáríthatja, amit égő érzésként tapasztalunk. Szervezetünk válaszul fokozza a lokális vérkeringést, több váladék termelésére ösztönözve az orrnyálkahártyát, ami viszont orrdugulás érzetét kelti. Az orrszárazság emellett apró sérüléseket, azokon keresztül pedig orrvérzést is okozhat. A sérült orrnyálkahártya pedig nem tudja megfelelően betölteni védelmi funkcióját, szabad utat engedve a különböző felső légúti fertőzéseket okozó vírusoknak. Ezért is fontos, hogy gondoskodjunk a védelméről.
Hogyan vehetjük elejét az orrszárazságnak?
Egy szó, mint száz, a téli hideg önmagában sem kedvez az orrműködésünknek, nem is beszélve az ebben az időszakban gyakori felső légúti fertőzésekről, amelyek akutan szintén megviselik az orrnyálkahártyát. De mi lehet a megoldás? Nos, érdemes hangsúlyozni, hogy a problémák forrása elsősorban a nedvesség hiányában rejlik. Ennélfogva a megelőzés és kezelés lehetőségeit is ebben az irányban érdemes keresnünk. Természetesen a szabadtéri körülményekre, az időjárásra nincs ráhatásunk. Egészen más azonban a helyzet az otthonunk zárt környezetében, ahol egyébként is sokkal több időt töltünk télen, mint az év többi részében. Éppen ezért fontos, hogy törekedjünk optimális szinten tartani a beltéri páratartalmat. Erre a célra kaphatók különféle párásító készülékek, de például zuhanyzás, főzés és ruhaszárítás során is sok nedvességet juttathatunk a levegőbe.
Nélkülözhetetlen ugyanakkor, hogy
beszerezzünk otthonra egy higrométert, legyen az akár analóg, akár digitális
eszköz. A lényeg, hogy követni tudjuk általa a relatív páratartalom alakulását
a lakásban, ugyanis e téren a túl sok éppúgy káros, mint a túl kevés. A magas
páratartalom kedvező környezetet teremt olyan allergének elszaporodásához, mint
a háziporatka és a penészgombák, amelyek légúti allergiás panaszokat idézhetnek
elő az arra érzékenyeknél. Így aztán télen is szenvedhetünk allergiás
orrdugulástól, hiába tekintünk hagyományosan inkább a tavaszi-nyári időszakra
allergiaszezonként. Törekedjünk tehát arra, hogy otthoni helyiségeink
páratartalma 40 és 60 százalék között legyen.
A beltéri levegő mellett önmagunk hidratálására is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Bár hidegebb időben jellemzően kevésbé érezzük magunkat szomjasnak, a megfelelő folyadékpótlás ilyenkor is elengedhetetlen szervezetünk zökkenőmentes működéséhez. Ezenkívül az orrnyálkahártyánkat célzottan is védhetjük gyógyszertárban vény nélkül kapható orröblítők, orrspray-k vagy orrcseppek segítségével. Érdemes tartósítószermentes terméket választanunk, amely így nem okoz további irritációt. A különböző készítmények tartalmazhatnak olyan összetevőket is, amelyek segítik az orrnyálkahártya hidratáltságát. Ezek a készítmények nátha esetén is segítséget jelenthetnek.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
