A kérdésre többféle lehetséges magyarázat is létezik. Egyrészt az év ezen időszakában gyakoribb jelenségnek számít, hogy sok ember gyűlik össze kisebb, zárt helyiségekben, így például a tömegközlekedési eszközökön. Másrészt az is egy igen népszerű elmélet, hogy a hideg időjárás és a D-vitamin-hiány egyszerűen legyengíti az immunvédekezést, ezáltal szervezetünk nem tud olyan hatékonyan küzdeni a levegőben terjedő fertőzésekkel szemben. Habár ezek a tényezők kétségkívül közrejátszanak az influenzajárványok kialakulásában, valójában akad még egy faktor, amit érdemes lehet figyelembe venni.
A páratartalom áldásos hatása
Először is beszéljünk kicsit a termodinamika törvényeiről: a hideg levegő kevesebb nedvességet képes megtartani, mielőtt elérné a harmatpontot, s csapadék formájában kiadná magából a vizet. Hiába szakad tehát odakint az eső vagy a hó, eközben a levegő tulajdonképpen egyre szárazabbá válik. Korábbi évek kutatásai pedig arra engednek következtetni, hogy a száraz kondíciók túlélés szempontjából tökéletes környezetet jelentenek az influenzavírusok számára. A Columbia Egyetem kutatói például arra lettek figyelmesek 30 év időjárási és egészségügyi adatait összevetve, hogy a járványok mindig lekövették a levegő páratartalmának változásait. Mi több, a két oldal grafikonjai olyannyira hasonlítottak egymásra, hogy akár egymásra is lehetett volna őket illeszteni, mert tökéletesen passzoltak volna egymáshoz.
Laboratóriumi kísérletek is alátámasztják az összefüggést: egy 2009-es vizsgálat során amerikai tudósok arra keresték a választ, milyen feltételek mellett terjed könnyebben az influenza tengerimalacok között. Az eredmények szerint a nedves levegő nem engedett teret a járványnak, ezzel szemben a száraz levegőben futótűzként ugráltak a kórokozók egyik áldozatról a másikra.
Persze ettől függetlenül a legtöbben a nyirkos levegő kapcsán inkább a fokozott fertőzésveszélyre asszociálnának. Akkor hogy lehet, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz? A kérdésre adandó válasz a köhögés és tüsszögés különös dinamikájában keresendő. Minden alkalommal ugyanis, amikor betegen prüszkölünk egy nagyot, apró részecskék egész felhőjét engedjük ki a levegőbe az orrunkból és a szánkból. Nedves levegőben ezek a részecskék viszonylag nagyok maradnak, így a gravitáció hívószavának engedelmeskedve hamar a földre zuhannak. Ezzel szemben száraz körülmények között még kisebb darabokra szakadnak, ezáltal akár órákig vagy napokig is lebeghetnek a szobában. Emiatt váladékcseppek és vírusok egész koktélját szippantjuk be mindenki után, aki előzőleg megfordult az adott helyiségben.
Sőt, valószínűsíthető az is, hogy a levegő nedvességtartalma toxikus hatással is van a vírusokra. Ennek hátterében talán az állhat, hogy a víztartalom megváltoztatja a kitüsszögött váladéktömbök savasságát vagy sókoncentrációját, ezáltal megváltoztatja a vírusok felszínét, ellehetetlenítve, hogy képesek legyenek megtámadni a sejtjeinket. Száraz körülmények között viszont a vírusok órákig bántatlanul keringhetnek a levegőben, miközben aktív állapotban várják, hogy a légutainkba jutva megtapadhassanak a szervezetünkben.
Lehetséges fegyver az influenza ellen
Akadnak ugyanakkor kivételek a felvázolt szabályra, hiszen például hiába száraz a legtöbb repülőgép utasterének levegője, mégsem emelkedik meg az influenzás fertőzések kockázata utazás közben. Erre lehetséges magyarázat, hogy a járművek légkondícionáló berendezései még azelőtt kiszűrik a kórokozókat, mielőtt azok cirkulálni kezdenének. A számok alapján szintén máshogy viselkednek a vírusok a trópusi vidékeken, amire a meleg és nedves klíma nyújthat választ. Ilyen körülmények között a vírusok ugyan nem érzik olyan jól magukat a levegőben, viszont könnyen megtapadnak mindenen, amihez csak hozzáérünk. Emiatt pedig megnövekszik az esélye, hogy a kezünkről a szánkhoz jussanak.
Összességében tehát a magasabb páratartalmat pártoló elképzelések legfőképp Észak-Amerika és Európa mérsékelt éghajlatú részeire érvényesek csupán. Ezeken a területeken viszont egy igen egyszerű, de nagyszerű eszközt kínálnak az influenza elleni harchoz. Egy minnesotai kutató, Tyler Koep számításai szerint ugyanis egy egyszerű párásító készülék egy órán át tartó járatása révén a levegőben lebegő vírusok akár 30 százaléka is kiirtható egy iskolai környezetben. Hasonló mérési adatok születtek továbbá olyan forgalmas helyeken, mint a kórházak és a tömegközlekedési eszközök. Habár a felfedezés igen ígéretes, azért érdemes óvatosan kezelni, mert ugyan az influenza vírusai valóban inkább a szárazabb levegőt pártolják, a magasabb páratartalom azonban más patogének számára kifejezetten kedvező - beleértve például az allergiás tüneteket okozó penészgombákat és a háziporatkát.
Forrás: bbc.com
Legjobban: