Annak, ha valaki nem tud rendesen az orrán keresztül levegőt venni, sokféle oka lehet. Ezek közül a leggyakoribb a náthás orrdugulás , amelyet légúti fertőzés és allergia egyaránt kiválthat. Az esetek nagy részében szerencsére a rendelkezésünkre álló orrtisztító szerek, cseppek vagy spray-k sikeresen enyhítik a tüneteket, szabaddá teszik a légutakat. Az orrlégzés akadályozottságát, vagyis az orrjáratok beszűkülését, elzáródását okozhatja az irritált nyálkahártya által ilyenkor bővebben termelődő orrváladék besűrűsödése, beszáradása, illetve maga a helyi gyulladás miatt duzzadt, ödémás nyálkahártya is. Az orrdugulás megszüntetése mindkét esetben más-más hatóanyagot igényel.
Ezért van szükség kéményseprésre
A megfázás kezdeti szakaszában , ha enyhébbek a tünetek, vagyis ha tudunk az orrunkon át lélegezni, csak szárazabbnak, érzékenyebbnek érezzük orrunk nyálkahártyáját, akkor elegendő lehet a nyálkahártya nedvesítése. Ehhez az emberi testnedvek sótartalmához legjobban hasonlító élettani sóoldat vagy steril tengervizes orrcsepp, orrspray ajánlható. Van olyan készítmény is, amelybe a sós oldaton kívül eukaliptuszolajat, mentolt, kámfort is tesznek. Szintén elegendő a nedvesítés, nincsen szükség kémiai hatóanyagra, ha csak a besűrűsödött, beszáradt orrváladékot kell fellazítani, oldani, hogy könnyebben eltávolítható legyen.
Azonban ha az alapos orrfúvás sem enged szabad utat a levegőnek, akkor nemcsak az orrváladék okozza az orrdugulást , hanem az orrnyálkahártya duzzanata is. Ezekben az esetekben javasolják a nyálkahártya-lohasztó, érösszehúzó hatóanyagot is tartalmazó orrcseppek használatát.
Az egyik ilyen, vasoconstrictor hatású anyag az ephedrin, amelyet évezredekkel ezelőtt, Kínában már ismertek (legalábbis ephedrint tartalmazó gyógynövényt használtak a nátha tüneteinek enyhítésére). Ennek alkaloidáját 1887-ben izolálták. A XX. században sorra fedezték fel az egyre modernebb hatóanyagokat, a naphazolint, majd az oxi- és xilometazolt. Ezek lohasztják a nyálkahártya duzzanatát, összehúzzák a hajszálerek falát, csökkentik a váladéktermelést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hét napnál ne tovább!
A Fül-Orr-Gégész Szakmai Kollégium ajánlása szerint azonban figyelni kell arra, hogy a nyálkahártya-lohasztó orrcseppek használata ne legyen hosszabb hét napnál. Erre az elővigyázatosságra azért van szükség, mert ennél hosszabban tartó alkalmazás során kialakulhat az ún. gyógyszer okozta orrnyálkahártya-gyulladás (rinitisz medikamentóza), aminek tünetei maguk is náthára emlékeztetnek, például orrnyálkahártya duzzanattal járnak. Az orrcseppek tartós használata azért sem kívánatos, mert ezek általában benzalkónium-klorid tartósítószert is tartalmaznak, hogy megakadályozzák az oldatban a mikroorganizmusok elszaporodását. Ez a vegyület azonban huzamosabb használat esetén káros hatással van a légutak nyálkahártyájának tisztulását segítő csillószőrökre is.
A szakmai kollégium egyébként is azt ajánlja, hogy ha a felső légúti hurut, a gátolt orrlégzés, orrváladékozás a kezelés ellenére 7-10 nap alatt nem javul, keressenek fel egy fül-orr-gégészeti szakrendelőt.
