Nincs olyan felnőtt, aki ne élte volna már át a nátha kellemetlenségeit: a csillapíthatatlan orrfolyást , az orrlégzés akadályozottságát, a tiszta hangejtésre képtelen, "dáthás" beszédet. Ilyenkor úgy érezzük, teli van az orrunk, de hiába fújjuk percenként, hiába fogynak százszámra a zsebkendők, csak a szánkon keresztül jutunk levegőhöz, nem sikerül elhárítani a dugulást . Nem bizony, mivel az orrjáratok eldugulásának csak az egyik oka a fokozott váladékképződés: a levegő útjának elzáródásához ilyenkor az irritált orrnyálkahártya duzzanata, gyulladása is jelentősen hozzájárul. A legegyszerűbb nátha esetében is bonyolult folyamatok játszódnak le a szervezetünk egyik védelmi pontján, az orrban. Ezeket tanácsos ismerni, hogy hatékonyabban segíthessük elő a "duguláselhárítást".
Orrdugulás ellen tenni kell!
Az orr nyálkahártyájában lévő speciális sejtek és mirigyek mindenféle irritáció, fertőzés, megbetegedés nélkül is folyamatosan termelik az orrváladékot, amely kétféle, hígabb és nyálkásabb, tapadósabb rétegben borítja a nyálkahártyát. Ennek a nyákrétegnek a feladata egyrészt a beáramló levegő nedvesítése, másrészt az, hogy kiszűrje, elnyelje, megkösse a levegővel együtt bejutó szennyeződéseket, port, polleneket, bizonyos anyagokat fel is oldjon belőle. Egészséges körülmények között is elképesztő mennyiség, naponta mintegy egy liternyi termelődik belőle, de ezt észre sem vesszük, hiszen a feladatát betöltve ennek a folyadéknak a legnagyobb része a garatba ürül, illetve a kilélegzett levegő nedvességtartalmaként távozik.
Megfázás, irritáció (például a levegőben lévő allergének hatása), vagy légúti fertőzés következtében a nyáktermelés fokozódik, a váladék összetétele is megváltozik. A kórokozók közül leggyakrabban az ún. rhinovírusok megtelepedésére reagál a szervezet a fokozott váladékképződéssel: bőséges, vízszerű, szerózus folyadék termelődik, szinte "elönti" a beteget. Ezt az állapotot ismerjük megfázásként, bár a hideghez csak annyi köze van, hogy a hideg levegő miatt áthűlt nyálkahártyák ellenálló-képessége, immunvédelmének hatékonysága csökken, könnyebben megtelepszenek rajta a kórokozók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tüsszentéstől a trombitálásig
A nyálkahártya is védekezik
Egymást erősítő folyamat: az irritáció megszüntetése, a kórokozók eltávolítása érdekében fokozódik a nyálkahártya váladéktermelése, ugyanakkor az intenzívebb nyáktermelés miatt az orrnyálkahártya is irritált lesz, megduzzad. A váladéknak nemcsak a mennyisége, hanem az összetétele is megváltozik légúti fertőzések, betegségek hatására, és ilyenkor a csillószőrök is károsodnak, nem tudják ellátni a védő-szállító, tisztító feladatukat.
A nyálkahártya megfelelő működését akadályozza az is, ha száraz levegő áramlik be. Ilyenkor a váladék besűrűsödik, már nem képes betölteni a szűrő, védő feladatát, ráadásul ezt a beszáradt váladékot a csillók mozgása már nem tudja eltávolítani az orrjáratokból, ami szintén a levegő útjának elzárásához vezet. Ha a légutakban pangó váladék marad, az tovább irritálja a nyálkahártyát, akadályozza a megfelelő légáramlást és táptalajául szolgál a legkülönbözőbb baktériumoknak, vagyis szövődményként felülfertőzések, további gyulladások fordulhatnak elő. Ezért fontos a váladék eltávolítása, a légutak mielőbbi felszabadítása a nyák oldására, a nyálkahártya duzzanatának csökkentésére kifejlesztett szerekkel.
Külső segítség
Vannak olyan szerek is, amelyek a sűrű váladék viszkozitásának csökkentésével hatnak, és olyanok is, amelyek a csillószőrök aktivitását fokozzák. Speciálisan az orrnyálkahártya heveny gyulladását olyan helyi szerekkel ( orrspray-kel vagy orrcseppekkel ) kezelik, amelyek duzzanatcsökkentő és nyákoldó hatásúak egyszerre: összehúzódásra késztetik a nyálkahártyában lévő hajszálereket és elősegítik, hogy visszaálljon a nyálkahártyák normális nedvességtartalma és működése.
Ez is érdekelhet
