Kattintson , és kiderül!
A koronavírus-járvány kapcsán az utóbbi időben sokszor lehetett hallani az agyköd kifejezést - a fertőzésen átesettek közül többen is beszámoltak a rejtélyes tünetről, ami a felépülés után hosszú hetekig, hónapokig megkeserítette a mindennapjaikat. Tompának, feledékenynek és dekoncentráltnak érezték magukat, mintha sűrű köd ült volna az agyukra. De mi a helyzet akkor, ha nem estünk át a COVID-19-en? A feledékenységet számos élethelyzetben megtapasztalhatjuk, és sokszor szervi ok is állhat a hátterében. A Prevention magazin éppen ezért összegyűjtött 7 meglepő okot, ami memóriazavart okozhat, de elsőre nem biztos, hogy eszünkbe jutna gondolni rá.
Túl sok a stressz az életünkben
A világjárvány idején nagyítóval kell keresni azokat, akiknek az élete nem lett érezhetően stresszesebb . Folyamatosan aggódunk a saját és szeretteink egészségéért, a megélhetésünkért, miközben az otthoni oktatás és a home office miatt egyszerre kell eredményes munkaerőként, szülőként és tanítóként is helytállni a mindennapokban. Kutatások is alátámasztották már, hogy a nagyfokú stressz elvonja a figyelmünket, emiatt nehezebben emlékszünk vissza a részletekre. Ráadásul könnyen ördögi körben találhatjuk magunkat, hiszen a stresszes élethelyzetekben jellemzően az étkezésre és a rendszeres testmozgásra is kevesebb figyelem jut, ezek mind-mind rontják az emlékezőképességünket.
Kimerültek vagyunk
Ugyancsak nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a pandémia okozta stressz és szorongás az alvásminőségünkre is negatívan hathat. Emiatt előfordulhat, hogy valamivel többet alszunk ugyan, mégis fáradtabban, nyúzottabban ébredünk reggelente. Minél kevesebb időt tudunk a mélyalvás fázisában tölteni, annál nehezebb dolgunk lesz a megfelelő koncentrációval és memóriával. Ha már a világjárvány előtt is többször előfordult, hogy kimerülten ébredtünk, érdemes utánajárni a kiváltó oknak, az alvászavarok többsége ugyanis kezelhető, így visszanyerhetjük a kipihentség és az energikusság érzését.
Gyógyszert szedünk
Többféle vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer lehetséges mellékhatásai között szerepelnek a memóriazavarok, ezért érdemes alaposan átböngészni a rendszeresen szedett készítmények betegtájékoztató papírját. Az antihisztaminok mellett egyes reflux elleni szerek, hangulatjavítók, izomlazítók, vérnyomáscsökkentők, nyugtatók és fájdalomcsillapítók is tartalmazhatnak olyan hatóanyagot, ami negatív hatással lehet az agyi neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) működésére, ami a rövid távú memóriát ronthatja. Ha ezt tapasztaljuk, fontos, hogy mindig konzultáljunk a kezelőorvosunkkal, aki tud ajánlani más összetételű készítményt, önkényesen azonban ne hagyjuk el a gyógyszer szedését!
A kelleténél többet iszunk
Bár az elmúlt időszakban nem nagyon lehetett benne részünk, bizonyára ismerős, milyen hatással lehet a memóriánkra egy-egy átmulatott éjszaka. Amikor felöntünk a garatra, az emlékek jelentős része a homályba vész, és hiába próbáljuk felidézni másnap, hogyan végződött a mulatság, nem biztos, hogy sikerrel járunk majd. Az alkoholbetegek ezt a hatást józan állapotukban is tapasztalhatják, különösen a leszokás kezdeti fázisában, felmérések szerint ekkor átmenetileg még nehezebbé válik az emlékek pontos felidézése. Megéri azonban kitartani, hetek vagy hónapok józansága után ugyanis az emlékezőképesség javulására lehet számítani, csak súlyos esetben fordul elő, hogy a memória már sosem lesz olyan, mint régen.
Diagnosztizálatlan betegségünk van
Az agy vérellátását befolyásoló krónikus betegségek - például a diabétesz, a magasvérnyomás-betegség és a magas koleszterinszint - gyakori tünete a memória zavara. Emellett pajzsmirigy-alulműködés, hormonális zavarok, sőt még vitaminhiány is állhat a szimptóma hátterében, idősebb korban pedig a demencia és az Alzheimer-kór velejárója lehet az egyre romló emlékezőképesség. Ha a tünetet látszólag semmi már nem magyarázza, és több hétig fennáll, netán rosszabbodik, mindenképpen jelentkezzünk be egy általános kivizsgálásra!
Depresszióval küzdünk
A figyelmetlenség és feledékenység mellett lehangoltságot, kedvetlenséget, kimerültséget, alvászavarokat, netán hirtelen testsúlyváltozást is tapasztal? Akkor bizony lehetséges, hogy depresszió áll a tünetek hátterében. Ez a mentális betegség gyakran jár együtt kisebb-nagyobb memóriazavarokkal, részben azért is, mert az érintettek elvesztik az érdeklődésüket a világgal dolgaival szemben, egyre inkább bezárkóznak és befelé fordulnak. A kutatások arra is rámutattak, hogy a betegség bizonyos fázisaiban az agy gondolkodásért, koncentrációért és problémamegoldásért felelős területei kevésbé aktívan működnek, ami magyarázatképp szolgálhat a feledékenységre.
Eljárt felettünk az idő
Ez is érdekelhet
Akárcsak testünk többi része, úgy az idő előrehaladtával agyunk is "berozsdásodik", azaz veszít a hatékonyságából. 60-65 éves kor felett tehát bizonyos szintig teljesen természetes, hogy már nem vág olyan gyorsan az eszünk, mint fénykorunkban: nehezebben ugranak be nevek, szavak, dátumok, gyakrabban elfelejtjük, hogy miért is mentünk át a másik szobába , és előfordulhat, hogy a kocsikulcsot is keresgélnünk kell hosszú percekig. Baj akkor van, ha a feledékenység már a mindennapi életünket is hátrányosan befolyásolja, például rendre elfelejtjük befizetni a számlákat, hazafelé könnyen eltévesztjük az irányt vagy főzés közben bekapcsolva felejtjük a tűzhelyet. Ekkor érdemes orvoshoz fordulni, hogy együtt megtalálhassuk a módját annak, hogyan őrizhetjük meg a szellemi frissességünket minél tovább.
Legjobban: