Az agyunkat nem csak a koponya kemény csontja védi, hanem különböző egyéb szövetek, membránok és folyadék is. Ezek nagyon hatékonyan megóvják az agyat a kisebb sérülésektől, azonban időnként az ütődésektől az agy szövete mégis károsodhat. Ez pedig számos dolgot érinthet, a mozgástól a gondolkodáson keresztül a beszéd képességéig.
A legtöbb trauma valamilyen ütés miatt következik be, ilyenkor az agy odacsapódhat a koponya belső falához, és ez zúzódást, a vérerek megrepedését, vérzést vagy idegi sérülést okozhat. Az ütés következtében kialakuló enyhe fokú sérülést nevezzük agyrázkódásnak.
Az agyrázkódás talán a leggyakoribb agysérülés, mely számos hétköznapi helyzeben is kialakulhat, például egy esés, sportsérülés, közlekedési baleset következtében. Az ütés, ütődés mértéke, illetve annak helye nem játszik szerepet abban, hogy mennyire komoly az agyrázkódás, vagy hogy milyen súlyosak a tünetei. Az agyrázkódás, mint már említettük, enyhe mértékű agysérülés, vagyis viszonylag gyorsan fel lehet belőle épülni, és általában nem jár együtt maradandó károsodással.
Honnan sejthetjük, hogy agyrázkódásunk van, illetve milyen tünetekkel jár az agyrázkódás? A fejet ért ütés, ütődés következtében néhány pillanatra elveszíthetjük az eszméletünket (ez természetesen nem szükségszerű), a későbbi tünetek között találhatjuk a szédülést , a hányást és hányingert, a látászavarokat, kettőslátást, a fejfájást, a zavarodottságot és a koncentrációs nehézségeket. Amennyiben ezeket tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz (egyébként egy-egy nagyobb ütést, esést követően érdemes mindenképpen megvizsgáltatnunk magunkat).
Az agyrázkódás egyik tünete a hányás
Egyéb tünetek lehetnek a mozgáskoordinációs zavarok, az egyensúlyzavarok, a fényérzékenység , a villódzó fények látványa, a fülcsengés. Nagyon gyakori a pillanatnyi memóriazavar, illetve amnézia, a beszédzavarok (például az összefüggéstelen beszéd vagy a motyogás). Az agyrázkódás kevésbé ismert tünete lehet a hangulati ingadozás, a korábban kedvelt tevékenységek, tárgyak, esetleg személyek iránti érdeklődés elvesztése, a sírósság, vagy a helyzethez nem illő érzelmek megjelenése.
A súlyosabb agyrázkódásra, így az esetleges komolyabb agysérülésre utaló jelek közé tartozik a korábbi tünetek rosszabbodása, fokozódása (például az állandósuló hányás vagy a nagyon komoly fejfájás), a görcsök, a különböző méretűre tágult pupillák.
Az agyrázkódásnál szükség lehet koponyaröntgenre, agyi képalkotó vizsgálatra is, hogy megállapítsák, milyen mértékű a sérülés. A szakemberek szerint jóval több agyrázkódás történik valójában, mint amennyit jelentenek, egyrészt mert a tünetek olyan enyhék, hogy nem is igazán foglalkoznak velük, másrészt mert sok sportoló (akiket a legtöbbször érint az agyrázkódás) elhallgatja a tüneteit, mert a sérüléssel a kényszerpihenőt kockáztatják.
Egy 2005-ös tanulmány szerint mindössze az agyrázkódásos esetek 12 százalékát ismerik fel és kezelik szakember segítségével.
Az agyrázkódás kezelésénél a legfontosabb a pihenés. Az ütést, ütődést követően több órán keresztül meg kell figyelni az érintetett, hogy a tünetei nem fokozódnak-e. A legtöbb agyrázkódásos eset nagyjából 10 napon belül gyógyul, ezalatt az idő alatt (de lehetőség szerint valamivel tovább is) szükséges a pihenés, a nagyobb koncentrációt, illetve fizikai megterhelést igénylő tevékenységek mellőzése.
Ezek közé tartozik a tanulás, a videojátékozás, az olvasás, sőt a chatelés is. A sportolóknak mindenképpen fontos megvárniuk a teljes felépülést, mielőtt újra edzeni kezdenének, mert az ismételt sérülések olyan terhelést róhatnak az agyra, melynek következtében jelentősen megnő a gyógyulási idő, emellett pedig a maradandó károsodás esélye is.