A stroke (agyvérzés) vezető szerepet tölt be a felnőttkori rokkantságot okozó betegségek között, és nem csak hazánkban, de világszerte is az egyik leggyakoribb haláloki tényező. Egyik olvasónk azzal kapcsolatban kérdezte pszichológus szakértőnket , milyen lelki okok segíthetik elő a stroke kialakulását a már ismert, kézzelfogható, mérhető tüneteken, faktorokon túl.
"Sokat olvastam arról, hogy milyen életmódbeli tényezők vezetnek agyvérzéshez, arról azonban kevesebb információm van, milyen lelki tényezők, élethelyzetek, pszichés elakadások okolhatók ugyanezért. A környezetemben él néhány olyan ember, akik a nyugati medicina szerint sajnos veszélyeztetettek, de én sejtek pszichés mozgatórugókat is az ő életükben, amik fokozzák a rizikót. Kifejtené, melyek lehetnek ezek?" - kérdezte L. nevű olvasónk .
Gyetvai Viktória szimbólumterapeuta válasza talán egyszerűen hangzik, de mindenkinek elgondolkodtató lehet. Mennyiben befolyásolhatja például a testi jólétünket az állandó vágyakozás? A szakértő válaszából kiderül - ezt ide kattintva olvashatja .
Kérdezzen Ön is!
Az Orvos Válaszol rendszerében egyszerűen felteheti kérdését: kérdésének adjon egy címet, majd fogalmazza meg problémáját, amire választ vár. Ezután rendeljen szakterületet hozzá, és ha szeretné, csatolja mellé beszkennelt leletét, vagy egy fotót, táblázatot, ami segít árnyalni a kérdést, szemléltetni a panaszt, amivel kapcsolatban kérdése merült fel. Ha a feltett kérdésre a szakértő reagált, arról minden esetben e-mailben értesítjük a felhasználót!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Orvos Válaszol szolgáltatásunk teljesen ingyenes, semmilyen limit nincs a kérdésfeltevéssel kapcsolatban.
A stroke(agyvérzés)
Az agyban jól körülhatárolt helyeken találhatók meg szervezetünk, testünk működtetésének különböző (pl. a mozgás, a légzés, a beszéd) központjai. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént, ezért alakulnak ki a gyakran súlyos, visszafordíthatatlan tünetek. Szélütéskor az agyi vérnyomás kórosan csökken, így az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés (agyvérzés) lép fel. Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzésre gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról beszélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agyvérzéses esetek száma.
Az agyvérzés rizikófaktorai
Az agyi katasztrófák kialakulásában számos tényező játszik közre, ilyen pl. a mértéktelen alkoholfogyasztás , a krónikus alkoholizmus viszont négyszeresére, míg a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás kb. kétszeresére növeli a szélütés kockázatát.
Szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. A nők általában 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen agyi katasztrófát, mint a férfiak, tehát a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké. Az életkor előrehaladtával megnő a szélütés kockázatának valószínűsége. A férfiaknál 40 éves kor, a nőknél 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.
A stroke tünetei a következők lehetnek:
- az arc, a kar vagy a láb - általában egy oldalon hirtelen fellépő - zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása
- hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar
- a száj hirtelen "félrehúzódása", elferdülése
- hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság
- hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés
- zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara
- minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás
Ha ezeket észleli akár magán, akár ismerősén, ne késlekedjen: az első tünetek kialakulása után 4,5 órával is még van esély az agy jelentősebb károsodásának csökkentésére.
Legjobban: