Alkoholbetegségről, avagy alkoholizmusról abban az esetben beszélhetünk, ha az alkoholfogyasztás az érintettek munkahelyi vagy szociális életét is befolyásolja, esetleg jogsértő magatartáshoz vezet - olvasható a New York-i Sínai-hegyi kórház hétfőn kiadott közleményében . Mint írják, az Egyesült Államokban az idős felnőttek 1,7 százaléka küzd alkoholbetegséggel. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a krónikus alkoholizmus a demencia kialakulásának rizikófaktora. Ugyanakkor mindeddig nem volt tisztázott, hogy vajon azok a betegek, akiknél csupán későbbi életkorban lépnek fel alkoholproblémák, vajon nem küzdenek-e valamilyen háttérben megbúvó neurodegeneratív betegséggel. Ez utóbbi azért is fontos kérdés, mert ha az érintettek függőségét azonnal a hagyományos terápiás programokkal kezdik kezelni, azzal óhatatlanul elodázódhat a helyes diagnózis felállítása.
A kórház Icahn orvosi magániskolájának kutatói a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóival együttműködésben arra keresték tehát a választ, hogy a késői életkorban kezdődő alkoholizmus lehet-e valamilyen háttérben meghúzódó betegség következménye és tünete. Összesen több mint 1500 olyan beteg egészségügyi adatait vizsgálták át, akiknél 1999 és 2017 között frontotemporális demenciát, Alzheimer-kórt vagy afáziát diagnosztizáltak. A páciensek esetleges alkoholbetegségéről kezelőorvosaik készítettek részletes feljegyzéseket. A kutatók hosszú távú alkoholizmusként határozták meg az érintettek 40 éves kora előtt már kialakult alkoholbetegséget, míg késői kezdetű alkoholizmusként azt, ha a betegek alkoholfogyasztási szokásai csupán 40 éves koruk után váltak kórossá.
Mindezek alapján kirajzolódott, hogy a neurodegeneratív betegséggel diagnosztizált résztvevők 2,2 százalékát érintette késői kezdetű alkoholbetegség, ami tehát meghaladja az általánosságban véve az időskorú népességre érvényes 1,7 százalékos arányt. Emellett az is kiderült, hogy a késői alkoholizmus előfordulási aránya számottevően magasabb a frontotemporális demenciával élőknél, mint az Alzheimer-kóros vagy afáziás betegek esetében. A vizsgált páciensek 1,4 százalékánál az alkoholbetegség volt a kognitív hanyatlás első tünete. Ezen belül is frontotemporális demencia esetében ötször gyakrabban jelentkeztek alkoholproblémák első figyelmeztető jelként, mint Alzheimer-kór okozta demencia esetén. Az eredmények nemcsak arra utalnak, hogy a késői kezdetű alkoholizmus sokkal gyakoribb frontotemporális demencia, mint Alzheimer-kór esetében, de azt is valószínűsítik, hogy a késői és a hosszú távú alkoholbetegség mögött meghúzódó biológiai folyamatok eltérőek lehetnek.
Ez is érdekelhet
"Felfedeztük, hogy az alkoholbetegség egy rejtőző neurológiai állapot első jele lehet, ha késői életkorban jelentkezik először. Valójában a frontotemporális demenciával élők akár 7 százaléka is alkoholproblémákkal szembesül élete késői szakaszában, illetve 5 százalékuknál ez a betegség első tünete" - mutatott rá Georges Naasan, az Icahn iskola neurológus professzora, a kutatás nyomán az Alzheimer's Disease című folyóiratban megjelent tanulmány szenior szerzője. "Miközben fontos beazonosítani azokat a szociális tényezőket, amelyek elvezethettek az alkoholbetegséghez, mint a nyugdíjba vonulást, a magányt, vagy a jövedelem, a hozzátartozók és a lakhatás elvesztését, adataink azonban rávilágítanak, hogy az egészségügyi dolgozóknak nem szabad az alkoholizmust szisztematikusan ezekre a tényezőkre visszavezetniük. A klinikusoknak vizsgálniuk kell a homloklebeny-diszfunkció lehetőségét is" - tette hozzá. A szakember szerint a korai és megfelelő diagnózis felállítása mindennél fontosabb ezeknél a betegeknél, hogy a lehető legjobb kezelést kaphassák, ezáltal javulhasson mind a saját, mind családjuk életminősége.
Legjobban: