A gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri betegségben szenvedők vérében jelentősen alacsonyabb a koffein koncentrációja, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a kór. Ez akkor is így van, ha a betegek ugyanannyi koffeint fogyasztanak - állapította meg a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány. " Korábbi kutatások már kimutatták a koffein és a Parkinson-kór kockázatának összefüggését, ám arról nem sokat tudtunk, hogyan dolgozza fel a betegségben szenvedők szervezete az anyagot" - mondta el Szaiki Sindzsi, a tokiói Dzsuntendo Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője.
Beszédes adatok a vérből
A kutatásban 108 beteg vett részt, akinél átlagosan hat éve állapították meg a Parkinson-kórt, továbbá 31 azonos életkorú, de a betegségben nem szenvedő ember. Mindenkinél vérvizsgálatot végeztek, eközben nemcsak a koffein, hanem 11 olyan anyag koncentrációját is mérve, amelyet a koffein-anyagcsere közben termel a szervezet.
A két csoport hozzávetőleg ugyanannyi koffeint fogyasztott, nagyjából napi két csésze kávénak megfelelő mennyiséget. A mérések szerint ugyanakkor a parkinson-kórosok vérében a koffein és a 11-ből 9 anyagcseretermék koncentrációja is jelentősen alacsonyabbnak bizonyult. A betegek vérmintáiban 10 mikroliterenként 24 pikomól koffeint, míg a nem betegeknél 79-et találtak.
Hamarabb felfedezhetik a Parkinson-kórt
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azt is megvizsgálták, vannak-e a résztvevőknek génmutációi, amelyek befolyásolhatják a koffein anyagcseréjét, ám ebből a szempontból nem találtak különbséget a két csoport között. Ahogy azt sem tapasztalták, hogy a koffein koncentrációja alacsonyabb lenne a betegeknél, akik a kór előrehaladottabb stádiumában voltak, ami arra utal, hogy a csökkenés már a korai szakaszra is jellemző.
"Ha sikerül megerősíteni az eredményeket, akkor egyszerű vizsgálattal korai szakaszában diagnosztizálható lesz a Parkinson-kór - talán még a tünetek megjelenése előtt, ami nagyon lényeges, mert a betegséget nehéz kimutatni, különösen a korai stádiumban" - hangsúlyozta David Munoz, a Torontói Egyetem kutatója, aki a lapban bevezetőt írt a tanulmányhoz.
Legjobban: