Ha egy gyerek két éves kora előtt műtőasztalra kerül, és mélyaltatásban operálják, károsodik az emlékezőtehetsége - olvasható a Die Welt cikkében .
Óriási felzúdulást keltett jó tíz évvel ezelőtt, amikor laboratóriumi állatkísérletekben Vesna Jevtovic-Todorovic aneszteziológus kimutatta, hogy a kisgyerekeknél műtéti altatásához alkalmazott szerek (amelyek narkózist váltanak ki), fiatal patkányok későbbi tanulását megnehezítették, emlékezetüket tartósan károsították.
Az altatáshoz használt szerek ugyanis a hippokampuszra, az emlékezetért felelős agyi szervre hatottak, illetve arra, hogy az ottani idegsejtek miként kapcsolódnak össze és hogyan kommunikálnak egymással. Jevtovic-Todorvic akkor a című tudományos szaklapban tette közzé az eredményeit.
A University of Virginia kutatói a néhány napos patkányokon végzett kísérleteikkel új kutatási irányt nyitottak. Újabb és újabb ellentmondásos tanulmányok születtek azóta a kisgyerekek agyára ható, narkózist kiváltó szerekről. Ezeknek az eredménye nem volt mindig egyértelmű azonban. A vita részben arról is folyt, hogy milyen más tényezők játszanak szerepet az esetleges problémák kialakulásában. (Azok a kisgyerekek, akiket 2 éves koruk előtt meg kell műteni, sokszor kis testsúllyal születnek, illetve koraszülöttek.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legtöbb kutató patkányokon végzett kísérleteket, és így szűrték ki a zavaró hatásokat, az esetleg más okokra visszavezethető károsodásokat. Különböző egyéb faktorok meglétekor alkalmaztak az egyik patkánycsoportnál narkózist, a másiknál nem. Így is kiderült, hogy a narkózist kiváltó szerek megzavarják az emlékezési és tanulási folyamatokat.
Most a kutatásokban áttörés következett be. Greg Stratmann, aki a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i részlegében kutat, munkatársaival együtt immár gyerekeken is igazolta a tudományos sejtést. Tanulmányukat minderről a Neuropsychopharmacology című szaklapban tették közzé.
A kutatók 28 gyereket vizsgáltak meg, akik 6-11 évesek voltak. Mindannyian kétéves koruk előtt mélyaltatáson estek át. A gyerekeket olyan kortársaikkal hasonlították össze, akik nem voltak narkózisban. A kísérletben résztvevő "párok" ugyanannyi idősek és neműek, hasonló intelligenciaszinten állók voltak, viselkedésük is hasonló vonásokat mutatott. Így például a párokat alkotó gyerekek (a narkózison átesett és az attól megkímélt is) visszahúzódó vagy impulzív volt.
A gyerekeket többszöri emlékezetpróbáknak vetették alá és folyamatosan kiértékelték a teljesítményüket. Ennek alapján megbecsülték, hogy felnőttkorukban milyen emlékezőtehetséggel rendelkeznek majd, és kiderült, hogy a narkózison átesettek teljesítménye 25 százalékkal kisebb, mint a másik csoportba tartozóké - egész életre szólóan.
A fiúk - úgy tűnik - inkább vannak veszélyben, mint a lányok. Ezt már az állatkísérletek is kimutatták. Az is kiderült: nem számít, hogy mekkora adag narkózist okozó szert adnak be a gyerekeknek: akit egyszer vagy többször operáltak, azok között nem volt különbség. Ugyanakkor nem volt mindegy, hogy mennyi ideig tartott az altatás: minél hosszabb időbe telt, annál nagyobb volt az emlékezés károsodása.
Mindennek az oka egyértelmű a kutatók szerint: az agy különösen kétéves korig koncentrál a hippokampuszra. Az idegsejtek nagy része ugyan már a születés előtt "elhelyezkedik" ott, de a köztük lévő kapcsolatok kétéves korig alakulnak ki. Ez az információk feldolgozása, átvitele szempontjából nagyon fontos kor tehát.
Az emlékezéssel az agy számos területe foglalkozik, és a közöttük lévő kapcsolatok is csak idővel alakulnak ki. Ezért figyelhető meg, hogy a háromévesnél fiatalabb korunkra nem emlékezünk vissza. A narkózist kiváltó szerek egy része az agyban a glutamát-receptorokat blokkolják, így akadályozzák az idegsejtek közötti információáramlást. (a glutamát neurotranszmitter, azaz idegi ingerületátvivő-anyag.) Más módszerekkel a GABA (gamma-amino-vajsav) nevű neurotranszmitter szintjét emelik, ami az idegsejtek ingerlékenységét csökkenti, ezáltal akadályozva az információáramlást.
Ez is érdekelhet
