A magas vércukorszint így okoz kárt

A magas vércukorszint legnagyobb csapdája, hogy évekig nem okoz panaszokat. Amikor pedig kiderül, már gyakran olyan károsodások mennek végbe a szervezetben, amelyeket csak orvosi segítséggel lehet kezelni, vagy szinten tartani. De pontosan mikortól nevezhetjük magasnak a vércukorszintet? És mi történik ennek hatására a testünkben?

A beleinkben az emésztés során a szénhidrátokat glükózra, azaz szőlőcukorra bontjuk, ahonnan a vérünkbe kerül, és ezáltal a szervezetünk valamennyi sejtjéhez eljut. Közben a hasnyálmirigy úgynevezett Langerhans-szigeteiben beindul az inzulintermelés. Ez tulajdonképpen egy hormon, amelyik segít abban, hogy a glükóz be tudjon áramlani a sejtekbe. Ha nincs elég inzulin , vagy a testünk érzéketlenné válik vele szemben, a sejtek nem tudják felvenni a vérből a szőlőcukrot, tehát az a vérben marad. Ha hirtelen sok édeset vagy szénhidrátot eszünk és iszunk, alkalmanként megemelkedhet a vércukor értékünk, de erről valószínűleg tudomást sem szerzünk, hiszen a szervezet az inzulinválasszal rövid időn belül le is csökkenti. Ráadásul, aki nem cukorbeteg, nem is méri a cukrát. Diabétesz, azaz cukorbetegség akkor alakul ki, ha a magas vércukorszint a glükóz feldolgozási zavara miatt állandósul.

vércukorszint-mérés, cukorbetegség, neuropátia
Érdemes bizonyos időközönként megmérni, vagy megméretni a vércukorszintet. Fotó: iStock

Számokban kifejezve akkor tekintjük a normálisnál magasabbnak a vércukorszintet, ha étkezés előtt 7 mmol/l (millimól per liter), utána pedig 8mmol/l. A jelenséget idegen szóval hiperglikémiának nevezzük, amelyre az figyelmeztethet, ha szomjasabbak leszünk a megszokottnál, gyakrabban érzünk vizelési ingert, állandóan fáradtak, gyengék vagyunk, száraz a bőrünk, gyanúsan lassan gyógyulnak a sebeink, és homályossá válik a látásunk. A magas vércukorszint hosszú távú hatásai riasztóak: nemcsak az ereinket, hanem egyes szerveinket és az idegrendszerünket is tönkreteszi. A szövődmények között szerepel a veseelégtelenség, látásromlás, többféle szív- és érrendszeri betegség, illetve a láb ereinek károsodása miatt akár az amputáció is.

Szív- és érrendszeri betegségek

A magas vércukorszint hosszútávon növeli az érelmeszesedés, idegen szóval ateroszklerózis kialakulásának esélyét. Ennek az az oka, hogy a vérben lévő glükóz átalakítja a fehérjék és zsírok szerkezetét, így az úgynevezett érbelhártya sem tud úgy működni, ahogy korábban, konkrétan gyengül az erek tágulási képessége. Ráadásul megnő azoknak a vérzsíroknak is a szintje, amelyek gyorsítják az érelmeszesedés folyamatát. Az érfal emiatt beszűkül és megkeményedik, ami nagy valószínűséggel vezet magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz, vagy stroke -hoz, vagyis az agy vérellátásának súlyos mértékű csökkenéséhez.

Cukorbetegség esetén 50-60 százalékos eséllyel jelentkezhet diabéteszes neuropátia, azaz az idegek károsodása, ám megfelelően kialakított étrenddel nagyban csökkenthető a kialakulásának esélye. Mutatjuk , mire érdemes odafigyelni!

Neuropátia

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A kifejezés tulajdonképpen az idegrendszer károsodását takarja. Hátterében az áll, hogy a magas vércukorszint roncsolja az idegrostokat ellátó ereket, és gátolja az idegszövet anyagcseréjét. Ezek pedig lassan az idegrostok pusztulásához vezetnek. Cukorbetegeknél elsősorban a láb zsibbadása a tünet , bár ez gyakran kézen is megjelenik. A zsibbadást égő, szúró fájdalom is követheti. Súlyosabb esetben érzéketlenné is válhatnak a végtagok, azaz a betegek nem veszik észre, ha felsértik, beütik a lábukat. Mivel a vérkeringés és a sebgyógyulás is lassul, fekélyek is kialakulhatnak, ami nemcsak azért veszélyesek, mert elhalnak a szövetek, hanem azért is, mert rendkívül nagy a fertőzésveszély. A cukorbetegeknél a kórképet diabéteszes lábnak nevezik. Ha már kialakult a fekély, az esetek 5-8 százalékában egy éven belül a végtag eltávolítása, azaz amputáció válik szükségessé. Nem ritka az sem, hogy az emésztőrendszer idegei sérülnek, amelynek hányinger, hányás, hasmenés vagy éppen ellenkezőleg, székrekedés lehet a következménye.

neuropátia, diabéteszes láb, cukorbetegség
A neurológus az érzőidegek működését vizsgálja a beteg lábán. Fotó: iStock

Retinopátia

A retina a szem ideghártyája, amely a szemgolyó belső részének hátsó felszínén található. Feladata, hogy a beérkező ingerületet a látóideg felé továbbítsa, azaz a látásban nélkülözhetetlen. A probléma a fentiekhez hasonlóan a hajszálerekben kezdődik, amelyek a magas vércukorszint miatt károsodnak, és nem szállítanak se elég tápanyagot, se elég oxigént a sejtekhez, így gátolják a retina működését. A folyamat látásromláshoz, végső esetben pedig vaksághoz is vezethet.

Nefropátia

A hosszan fennálló magas vércukorszint nem jó a veséknek sem, amelyek funkciója, hogy eltávolítsák a véráramból a bomlástermékeket, valamint vizeletkiválasztás során elvezessék a szervezetből a fölösleges folyadékmennyiséget. A vesében úgynevezett érgomolyok találhatók, amelyek gyakorlatilag szűrőként működnek. Elsősorban ezek sérülnek akkor, amikor a vérben túl sok a glükóz. Sok cukorbeteg szenved ezért veseelégtelenségben, ami olyan súlyos is lehet, hogy a dialízis, vagy a vesetranszplantáció is elkerülhetetlenné válik.

Szexuális problémák

Ugyancsak az erek és az idegek károsodására vezethető vissza, hogy a magas vércukorszint idővel erekciós zavarokat okoz a férfiak esetében. A nők is érintettek lehetnek, náluk elsősorban a nemi vágy csökken le drasztikusan. Ezen kívül gyakran fellép hüvelyszárazság, fájdalmat éreznek közösülés közben és romlik a képességük az orgazmus elérésére. Amennyiben egy cukorbeteg nő gyermeket vállal, a várandósság alatt számolni kell a vetélés és a koraszülés fokozott kockázatával is.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.