A táplálkozás, az étrendkiegészítők, a mozgás, a stressz menedzsment és a támogató csoportban való részvétel mind részét képezik annak az intervenciónak, amely képes javítani a kognitív funkciókat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus a kutatás részleteiről és a korai diagnosztizálás jelentőségéről beszélt.
Néhány hete jelent meg egy tanulmány az Alzheimer’s Research & Therapy című szakmai kiadványban, amelyben az életmód orvoslás egyik úttörője, dr. Dean Ornish és munkatársai az intenzív életmódváltás hatásait elemezte a korai Alzheimer-kórra vonatkoztatva. A tudós közel fél évszázada a szív-érrendszeri betegségek életmódbeli orvoslásával vált elismertté, és e két terület összefüggéseit vizsgálva hangsúlyozta: ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Az összefüggés alapja számos közös biológiai mechanizmus, például a gyulladás, az oxidatív stressz, a mikrobiom változásai, a telomer és génexpresszió, az immunrendszeri funkciók változása, a szimpatikus idegrendszer túlterheltsége, stb. Ezért a kutatók elhatározták, hogy ugyanolyan intenzív életmódváltás hatásait fogják vizsgálni korai Alzheimer-betegeknél, mint tették azt évtizedekkel korábban korai stádiumú szívbetegeknél. Ugyancsak vizsgálták már ilyen metódussal a 2-es típusú cukorbetegeket, a magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel élőket és a korai prosztatarákkal küzdőket. Az eredmények szerint pedig az életmód szinte minden krónikus betegség lefolyására hatással van.
Már néhány hónap után mérhetők az eredmények
A szigorú feltételeknek megfelelő életmódváltás már 20 hét után eredményesnek bizonyult az Alzheimeres betegeknél. A randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat során a részt vevő nők és férfiak többsége jelentős kognitív- és funkcióbeli javulást mutatott, gyógyszeres kezelés nélkül. Az eredmények ugyanolyanok voltak, mint az FDA (Amerikai Gyógyszerhatóság) által engedélyezett gyógyszerekkel történő kezeléseknél. (A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy sem a gyógyszeres -, sem az életmódkezelés nem ígéri a betegség megszüntetését, csupán a romlás lassítását, korai szakaszban esetleg javulást.)
A kutatás vezetője arra is kitért, hogy meglátása szerint az életmódváltás bizonyos előnyökkel is bír a gyógyszerekkel szemben: részben olcsóbb, részben nincs mellékhatása, részben pedig azért eredményezhet kognitív javulást a vizsgált betegcsoportnál, mert nem csupán egyetlen szervi mechanizmusra hat jótékonyan, de szinte mindegyikre. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy el kellene vetni a jelenleg alkalmazott gyógyszereket (amelyek egyre hatékonyabbak), de érdemes olyan együttes megközelítésben felépíteni a kezelést, mint például koszorúér betegség esetén, ahol a sztatinokat párhuzamosan ajánlott alkalmazni az életmód orvoslással.
Mit jelent az intenzív életmódváltás?
A kutatók korábbi eredményekre hivatkozva azt is megállapították, hogy bár a kisebb mértékű életmódbeli változtatások is képesek lassítani az Alzheimer-kór előrehaladását, az intenzív változtatások ennél jobb kimenetelt, bizonyos esetekben javulást is hoztak. Hogyan is épült fel tehát az alkalmazott életmód?
- A táplálkozás alapját a teljes értékű, minél kevésbé feldolgozott növényi táplálékok jelentették, emellett nagyon kevés transzzsírt, telített zsírsavat, feldolgozott szénhidrátot fogyasztottak a páciensek, valamint visszaszorították a cukor- és alkoholfogyasztást.
- Mindennap legalább 30 percnyi mozgást végeztek, kardioedzést és izomfejlesztést együttesen.
- Egy órányi stressz menedzsment része volt a napi programnak, ami lehetett többek közt meditáció, légzés tréning, vizualizációs gyakorlat.
- Heti háromszor egy órás csoportos foglalkozáson is részt vettek, a házastársakkal, kísérőkkel együttesen.
- Az étrendkiegészítőkkel kapcsolatban a kutatók elmondták, hogy ugyanazokat alkalmazták, mint a szív-érrendszeri betegségekkel kapcsolatos vizsgálataikban, és amelyek azóta már többszörösen bizonyították hatásosságukat. A vizsgálatban részt vevők naponta kaptak kurkumával kiegészített Omega-3-at, Q-10 coenzimet, C- és B12-vitamint, magnézium-L-treonátot, Hericium erinaceus kapszulát, pre- és probiotikum készítményt, valamint ásványi anyagokat is tartalmazó multivitamint.
A kutatók úgy találták, ha valaki csak 75%-ban követte az előírt életmódtanácsokat, az nem volt elég a javuláshoz. Aki viszont valóban belevágott az teljes életmódváltásba, az paradox módon könnyebbnek találta azt, mintha csak kis váltást építene be az életébe, mert az eredmények is gyorsan jöttek, volt, aki már 12-13 hét után beszámolt a gondolkodási javulásról. Azokat, akik a 20 hét letelte után is hajlandóak voltak folytatni az előírt életmódot, jelenleg is a vizsgálatban tartják.
A korai felismerés döntő
"Mint a kutatók is hangsúlyozták, az életmódváltás a korai Alzheimeres betegeknél hozhatja a folyamat lassulását, esetleg az állapot javulását. Előrehaladott esetekben ez nyilván már késői próbálkozás lenne. Éppen ezért sem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés és korán kezdett kezelés jelentőségét" – mondja dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. Hozzátette: ha tehát a környezet memóriazavarokat, fel-felbukkanó zavartságot, funkcióromlást vesz észre egy személyen, akkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni. A szellemi hanyatlás kivizsgálása azért fontos, mert vannak olyan formák, amelyek gyógyszeresen befolyásolhatók. Az Alzheimer enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely ugyan nem gyógyít, de lassítja a folyamatot, és ezzel jó minőségű életéveket lehet nyerni, különösen, ha az életmódjára is odafigyel a beteg és a környezete.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Az Alzheimer-kór kimondásakor legtöbben pánikba esnek, holott érdemes tudni, hogy ez egy nagyon lassan kifejlődő betegség, tehát bőven van idő küzdeni ellene" – hangsúlyozza Prinz doktor. Szellemi hanyatlás esetén elsősorban érdemes elkülöníteni, hogy az agyi érrendszer beteg vagy esetleg sérülés áll a háttérben, cukorbetegség, magas vérnyomás fedezhető fel a kórtörténetben. Ezért képalkotó vizsgálattal feltérképezzük az agyi érrendszert, nyaki verőér ultrahanggal például kimutatható az érelmeszesedés foka. Idehaza nem általános, de nagyon fontos lenne még a neuropszichológiai vizsgálat, ami az agy részfunkcióinak felmérésére szolgál, így a terápia irányát is befolyásolhatja. Elhagyhatatlan lenne továbbá a depresszió kezelése azoknál, akik így reagáltak a diagnózisra. Ezt tehát vizsgálni és kezelni kell. Önmagában az, hogy ha a beteget nem helyezzük el egy „reménytelen” pozícióban, már az is pszichoterápiás jellegű segítség. A fenti kutatási eredmények legnagyobb jelentősége tehát főként abban lehet, hogy visszaadhatja a reményt az érintetteknek, hogy maguk is tehetnek az állapotuk fenntartásáért, és a gyógyszeres kezelést kiegészítve az életmódjukkal is lassíthatják a romlást.
Legjobban: