A tejelválasztás kialakulása az emlőkben többlépéses folyamat. Terhesség során, illetve azt követően élettaninak tekintjük a tej termelődését az emlőkben, az ettől eltérő állapotokban jelentkező tejcsorgás azonban gyakorlatilag minden esetben kórosnak tekintendő. Az emlőbimbóból történő váladékozás (ne nevezzük feltétlenül tejcsorgásnak, előfordulhat, hogy gyulladásos vagy egyéb váladék ürül a tejcsatornákon keresztül) előfordulhat spontán vagy csak a bimbó préselésére jelentkezhet, lehet egy-, illetve kétoldali. Minden esetben mielőbbi szakorvosi vizsgálat indokolt. Első lépésben az emlő tapintásos vizsgálatát végezzük: segítségével szűrhetők az emlő gyulladásos, illetve daganatos betegségei. Indokolt lehet az emlő ultrahangos, illetve röntgen vizsgálata (mammográfia).
Az emlőből tapasztalható, többnyire szimmetrikus tejszerű váladékozás esetén vérből végzett hormonvizsgálat segítségével az esetleges hormonális ok felismerhető. A leggyakoribb hormonális eltérés az agyalapi mirigyben termelt tejelválasztást serkentő hormon, a prolaktin szintjének megemelkedése. Ennek oka lehet bizonyos gyógyszerek alkalmazása, a központi idegrendszer egyes betegségei, illetve az agyalapi mirigy megfelelő területének jóindulatú daganata. Ez utóbbi daganat esetén a prolaktinszint többnyire a normális érték szintjét nagyságrendekkel meghaladhatja. Az agyalapi mirigy ilyetén daganata, bár jóindulatú biológiai viselkedését illetően, mégis a környező látóideg tartós nyomása révén eleinte visszafordíthatóan, később tartósan okoz látótér-kiesést, későbbiekben vakságot.
Az emlőből terhességtől függetlenül tapasztalható váladékozás, tejszerű váladék ürülése tehát lehet következménye banális gyulladásnak, de súlyos, az életet veszélyeztető vagy komoly következményekkel járó daganatos megbetegedésnek is. Lényeges tehát minden ilyen esetben mielőbb a megfelelő szakorvos felkeresése a problémákkal. VIII. évfolyam, 11. szám
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
