Mi a közös az alacsony ösztrogénszintben, az alacsony kalciumszintben, a garatszárazságban és a szájszárazságban? Első pillantásra úgy tűnik, semmi. A Menopause folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban a szájszárazságban szenvedő, változókorban lévő nőknél magasabb az alacsony kalciumszint és a csontritkulás kockázata.
A kutatók először azt zárták ki, hogy az alanyoknál nincs-e jelen más szájszárazságot okozó tényező, például gyógyszerszedés (antihisztaminok, vízhajtók, vizelettartási zavar elleni készítmények), Sjögren-szindrómához hasonló betegségek, nem esett-e át nyálmirigyműtén, nem áll-e orvosi kezelés alatt, esetleg nincs-e sugárzásnak kitéve a beteg. Hasonló tüneteket okozhat a túlzott verejtékezés, a dohányzás, a fej-nyak sérülése vagy műtétje, a túlzásba vitt testmozgás, a láz, az égési sérülés vagy a hasmenés okozta kiszáradás is.
Ezt követően a nyálat vizsgálták. Azokban a nőkben, akiknél a szájszárazság fent felsorolt okainak egyike sem állt fenn, magasabb volt a nyál kalciumszintje, a kortizol hormonszintje és mellékpajzsmirigy hormon szintje is. E két hormon szintje a menopauza alatt emelkedik meg alacsony ösztrogénszint esetén. Azokban a nőkben, akik nem szenvedtek szájszárazságban, normális volt a két hormon és a kalcium szintje a nyálban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szájszárazság tüneteit mutató nőkben a csontritkulás valószínűsége is magasabbnak mutatkozott. Ha tehát valaki a változókorban van, és a szájszárazság tüneteit észleli, érdemes konzultálnia orvosával egy esetleges csontsűrűség-vizsgálatról.
Legjobban: