Ha időben elcsípik a mellrákot, akkor gyógyítható, ellenkező esetben viszont akár egészen fiatalon és gyorsan bele lehet halni. Engedjetek meg egy személyes példát: édesanyám – bár már nem él –
Önvizsgálat: így végezd
A megelőzés fontos része az önvizsgálat. Ezt havonta egyszer, lehetőleg mindig ugyanakkor végezd el, mégpedig a menstruáció utolsó napját követő hetedik napon, amikor az emlő a legpuhább. A klimaxot követően már elég csak a hónap egy bizonyos napját megjegyezni, ezt bármihez kötheted, lehet például a hónap első vagy utolsó napja.
Ami bajt jelezhet
Természetesen nem minden csomó jelent rákot. Az emlő fiatalkorban a nagyobb mennyiségű mirigyállomány, később pedig a jóindulatú elváltozások vagy a zsírszövet miatt lehet csomós tapintású. Ezért is fontos a rendszeres önvizsgálat – még terhesség és szoptatás alatt is –, és ha új csomót vagy addig nem tapasztalt elváltozást észlelsz (például befelé forduló mellbimbót, váladékozást), keresd fel a hozzád tartozó emlőszűrő központot vagy a háziorvosod, aki elirányít a megfelelő helyre! (részlet Dr. Demeter Jolán: Az emlőrákról mindenkinek – című könyvéből)
Akinek még inkább oda kell figyelnie
Ha a rizikócsoportba tartozol, különösen fontos a gyakori önvizsgálat, hiszen a korán, áttétek nélküli stádiumban felfedezett emlőrák legtöbb esetben gyógyítható. Nagyobb a mellrák kockázata, ha az alábbiak közül akár egy is érvényes rád:
- korán jelentkezett a menstruációd, vagy későn következett be a klimaxod (hosszú ideig tartó termékeny ciklus)
- előfordult a családodban emlő-, petefészek-, vagy bélrák
- nem szültél, nem szoptattál
- korábban volt jóindulatú emlőelváltozásod vagy emlődaganatod
- zsírdús étrendet követsz, túlsúlyod van
- gyakran fogyasztasz alkoholt
- dohányzol
- hormonpótló kezelést kapsz
Ezt kell tudni a szűrésről
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint Magyarországon évente 2100-2200 nő hal bele a mellrákba – férfiakat is érinthet, de jóval kevésbé jellemző. Ha tehát a rizikócsoportba tartozol, javasolt lehetőleg évente egyszer felkeresni azt a szűrőközpontot, ahová a lakóhelyed szerint tartozol. A szűrésre már az EESZT felületén is jelentkezhetsz. Ha nem tartozol a rizikócsoportba, elég, ha követed a behívásos rendszer ajánlatát.