Önfenntartás vagy fajfenntartás?
A stressz (=általános alkalmazkodási szindróma = GAS = general adaptation syndrome) lényege az alábbiakban foglalható össze. Egy állati élőlény csak egy dologgal lehet elfoglalva, vagy az önfenntartással vagy a fajfenntartással. Amíg az önfenntartás élvez elsőbbséget, a fajfenntartás reflexei háttérbe szorulnak. Könnyű belátni, hogy nagy aszály idején, amikor pl. a zebrák itatókat keresnek, a stressz letiltja a szaporodást, hogy a túlélést biztosíthassa. Másfelől, ha egy élőlény a fajfenntartással van elfoglalva, védtelenné válik a külvilággal szemben. Ezért tilos íváskor horgászni vagy szarvasbőgéskor vadászni. Talán kevesen gondoltak még bele, hogy egy szarvaspár közösülése miért tart csupán másodpercekig. Pedig a magyarázat egyszerű. Utód nemzés idején a szarvas védtelen a bokorban leselkedő veszélyekkel szemben. Ezért a megtermékenyítés "sürgős" feladat. Erős összefüggés van azzal a jelenséggel, hogy a szorongó embereknél általános a korai magömlés. A szorongás csökkentésével (pl. szorongást oldó "SSRI" gyógyszerek segítségével) az orgazmus ideje jelentősen kitolható.
Ne gondoljuk, hogy a mai ember biológiailag különbözik a példázatokban szereplő szarvasoktól, halaktól vagy szarvasoktól.
Mi is a stressz?
Maga a stressz fogalma Sellye János magyar származású tudóstól származik. A stressz annyit jelent, hogy a szervezet önfenntartó életmódra állítja önmagát. A stressz élettani folyamatok egymásba fonódó sokasága, mely lehetővé teszi a szervezet túlélését extrém élethelyzetekben is. A stressz az állatvilágban, általában életmentő (eustressz). Az emberi élettanban viszont számos betegség kórokozója lehet és külső ártalom nélkül is létre jöhet (diszstressz). Ma még keveset foglalkozunk a stressz (továbbiakban értsd disztressz) kórokozó szerepével, pedig nyilvánvaló, hogy több embert gyilkol évente, mint középkorban a kolera, pestis és a fekete himlő együttvéve. Ma már azt is tisztán látjuk, hogy a stressz miként okoz rákos megbetegedéseket.
Mindennek megértéséhez, először is, nézzük meg, mi is az a stressz. A stressz élettani önfenntartó folyamatok láncolata, melyet egy stresszor ingerület indít el. A stresszor nagyon különbözik az egyes emberekben. Elcsépelt viccek szerint, pl. az anyós vagy a feleség lehet a legnagyobb stresszor, de egy rossz főnök, rossz munkahelyi légkör, anyagi gondok, italozó vagy éppen hűtlen hitvestárs éppoly hatékonyan be tudja tölteni ezt a funkciót. Hogy kinek mi vált ki stresszt, az mindig egyéni. Extrém példa a mazochista, aki számára pont a fizikai fájdalom jelent élvezetet és gátolja a stressz kialakulását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A stressz következményei: menedzserbetegségek
A jellemzően stressz által kiváltott betegségeket, divatos szóval, "menedzserbetegségeknek" nevezzük. Korunk menedzserei súlyos teljesítménykényszer alatt élnek, amiért többnyire átlagon felüli javadalmazásban részesülnek. A főnöki terror, teljesítménykényszer, a magas fizetés, szolgálati autó, stb. elveszítésének lehetősége jelenti a menedzserek számára azt a stresszt, melynek elvesztése esetén akár az életükkel is fizethetnek.
A nőgyógyászatban stresszbetegségekről nemigen szólnak tankönyvek. Jóllehet a nem szervi eredetű betegségek túlnyomó többsége a stresszre vezethető vissza. A nőgyógyászati stresszbetegségek kora Magyarországon akkor kezdődött, amikor az első tizenéves leánykát Rákosi Mátyás felültette a traktorra bizonyítván, hogy a nők is azonos teljesítményre képesek. Nyugaton inkább volt jellemző a nők vezetőpozícióba történő emelése, szinte minden átmenet nélkül, pusztán az "emberi jogokra" hivatkozva. Bevallhatjuk, ennek a folyamatnak naponta szemtanúi vagyunk.
Női bajok okozója is lehet a stressz
Régóta ismert, hogy vannak betegségek, sokszor halálos betegségek, melyek a stresszre vezethetők vissza. Gondoljunk pl. a szívinfarktusra, gyomorfekélyre, fekélyes vastagbél-gyulladásra (colitis ulcerosa), agyér-katasztrófára ("gutaütés"), stb. Arra azonban ma sem gondol senki, hogy a nőgyógyászati daganatok (méhizom-daganat, méhtestrák, az emlők cisztás betegsége, emlőrákok 70%-a, az endometriózis, stb., ezek éppúgy stressz eredetű betegségek, mint a vegytisztán "pszichés" problémának kikiáltott orgazmushiány, frigiditás, hüvelyszárazság és a nőgyógyászati vizsgálattal nem igazolható szexuális problémák döntő többsége (pl. fájdalmas közösülés, "szűk hüvely", közösülés közben elszenvedett sérülések, stb.). Amiért ma ezek a menedzserbetegségek kategóriájába sorolhatók az a puszta tény, hogy a női szervezet az elmúlt 50 év során nem készült fel hormonálisan a férfi társadalmi szerepek átvállalására, akárhogy követelte is ezt a társadalom. A női menedzserbetegségekről szóló cikksorozatunkban megismerhetik a stressz, a fokozott társadalmi ambíciók hatását az "ab ovo" anyának teremtetett női szervezetre. Kérem, ne vegyék ezt az egyenjogúság ellen indított akciónak. Célom ugyanis nem ez, inkább a női nem nagyszerűségének, a társadalom barbárságának hangsúlyozása.
