Az akut petefészek-gyulladást leggyakrabban bakteriális fertőzés okozza. Rendszerint felszálló fertőzésről van szó, tehát a kismedencében lévő petefészekhez a hüvelyben lévő kórokozók jutnak fel a méhen és a petevezetőn át.
A betegség ritkábban, de jelentkezhet felső légúti hurut maradványtüneteként: ilyenkor a kórokozó a nyirokkeringésen keresztül jut el a petefészekig.
A krónikus petefészek-gyulladás leggyakrabban méhen belüli fogamzásgátló eszköz, tehát spirál miatt alakul ki , de persze a gyulladás fellobbantó tényezője ez esetben is bakteriális fertőzés. Mellettük szóba kerülhetnek egysejtű kórokozók, úgynevezett protozoonok is. A szexuális úton terjedő betegségeknek, például a gonorrhoeának (kankó) nagyon gyakori szövődménye a kismedence- és így a petefészek-gyulladás. Ritkán, de állhat a hátterében daganat is.
A petefészek-gyulladást leggyakrabban nőgyógyászati vizsgálaton diagnosztizálják, de ultrahangos és képalkotó vizsgálattal is diagnosztizálható. További diagnosztikai módszereket a Betegségek A-Z ezen betegségre vonatkozó szócikkében találhat.
A petefészek-gyulladást általában antibiotikummal kezelik az orvosok, súlyosabb tályogos esetben laparoszkópiás műtéttel is. További kezelési módokat a Betegségek A-Z erre a betegségre vonatkozó szócikkében találhat.
Nem árt tudniuk a spirált viselő nőknek, hogy petefészek-gyulladás esetén az antibiotikumos kezelés előtt kötelező eltávolítani a fogamzásgátló eszközt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
További fontos, és hasznos információt a Betegségek A-Z petefészek-gyulladásra vonatkozó szócikkében találhat.
