Két és fél éve vették állami tulajdonba Kaáli Nagy Géza meddőségi intézeteit, amelyet azóta több meddőségi centrum államosítása is követett. A szülész-nőgyógyász máig figyelemmel követi a médiában közzétett, lombikkezelésekkel kapcsolatos híreket.
Az anonim petesejt-adományozás lehet megoldás
„Kifejezetten örülök annak, hogy a meddőségi kezelések nemzetstratégiai fontosságúak lettek, hogy az összes lombikbébi kivizsgálást és kezelést finanszírozzák. Kis szépséghibája a koronavírus-járvány alatt kialakult átlagfinanszírozásnak, hogy korlátozzák az elvégezhető kezelések számát, ami hosszú várólisták kialakulásához vezetett. Remélhetőleg ezt a szükségintézkedést mielőbb feloldják” – mondta el a professzor.
Kaáli Nagy Géza szerint viszont közpénzpazarlás, hogy 45 éves korig finanszírozzák a lombikbébi kezeléseket, holott a 42 és 45 év közötti nőknek elenyésző esélyük van arra, hogy vér szerinti gyermekük szülessen. Így ebben a korcsoportban egy megszületett gyermek az adófizetők 100-200 millió forintjába is kerülhet. Úgy véli, Csehországhoz hasonlóan Magyarországon is be kellene vezetni az anonim petesejt-adományozást, ami lényegesen költséghatékonyabb, és sokkal több gyermek megszületését eredményezné. Egy ilyen döntés egyszersmind megszüntetné a magyar betegek külföldi petesejt-turizmusát.
A professzor szerint a médiában megjelenő információk azt sugallják, hogy a megszületett lombikbébik száma messze elmaradt attól, amit reméltek. Úgy vélte azonban, nem lenne elegáns, ha minősítené a számokat, márcsak amiatt se, mert a járvány idején torzulhattak az adatok.
Ez is érdekelhet
„A meddő betegek érdekeit szolgálná, ha legalább a már elvégzett kezelések eredményességi adatait intézeti vagy akár orvosonkénti bontásban közzé tennék. Korábbi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy jelentős különbségek vannak az intézetek és egyes orvosokhoz köthető megszületett gyermekek számát tekintve, melyek közzététele a kollégák körében az én koromban sem volt népszerű” – tette hozzá. Szerinte a népességszám növekedéséhez elengedhetetlen az intézetek kapacitásbővítése, és égetően fontos a folyamatos orvos és biológus utánpótlás nevelés is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
