Tabutémáról van szó, itthon szinte hozzáférhetetlen nemzetközi szakirodalmi adatokra, kutatásokra támaszkodunk, amelyek az alternatív szülészeti mozgalmak hatására kaptak jelentős publicitást.
Túladagolt babák
Janov terápiás kutatásaiból az derül ki, hogy az érzéstelenítésnek sokkhatása van a magzatokra: hirtelen fellépő pszichés és fizikai változás áll be.
A szülési folyamatban a narkotikum elárasztja a magzat szenzoros, motoros, emocionális és kognitív rendszerét. Ráadásul az érzéstelenítésből extra dózist kap, mert a mennyiséget nem az ő, hanem az édesanyja súlya alapján számolják ki. Mivel a placenta a korábbi hiedelmekkel szemben kevésbé szűrőként, mint inkább áteresztőként működik, a babák a súlyukhoz képest extra adagot kapnak.
A gyógyszer keresztülhatol a placentán, több százszor erősebben hat annál, mint amivel a baba még képes lenne megbirkózni. Ezt nevezik a szakirodalomban a magzatok narkózis sokkjának.
Ez még tovább erősödik, mivel az érzéstelenítő a zsírszövetbe hatol be. A csecsemő testében a zsírszövet aránya meglehetősen magas, ennek megfelelő mennyiségű narkotikumot raktároz el, ami azt eredményezi, hogy a sokk még napokkal a születés után is fennállhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyes kutatások összefüggést találtak az epidurális érzéstelenítés és az ilyen segítséggel születettek későbbi drogfogyasztásának rizikója között. Vagyis: azok a babák, akik már a születésük közben "drogoznak", fiatalkorba érve veszélyeztetettebbek a drogokkal szemben.
A sokk összefüggésben van a narkotikum hosszú távú hatásával az anya és a baba testében egyaránt: az érzékelés redukálódik, ami együtt járhat a tudatosság kontrolljának elvesztésével. Ha az anya az érzéstelenítés következtében sokkos állapotba kerül, azt neurofiziológiás úton, a placentán keresztül továbbadja babájának.
A következmények ismét a személyiségfejlődés későbbi zavarában, tünetek kialakulásában mutatkoznak meg. A sokkot átélt babák későbbi életük folyamán főleg azokkal a helyzetekkel szemben válnak védtelenné és kiszolgáltatottá, amelyekben a környezet hirtelen megváltozik, például földrengés, tűz, vihar vagy olyan váratlan esemény lép fel, mint az autóbaleset, válás, a munkahely elvesztése, az egészségi állapot hirtelen megrendülése, haláleset, vagy hirtelen változások a testérzésekben (például szex, sport).
Felnőttkori hatások
A felsorolt helyzetekben azok gátlódnak le, akik a szülési fájdalmak idején az édesanyjuk szervezetén keresztül érzéstelenítőt kaptak. Egyik páciens például pánikot és kontrollvesztést élt át születése közben, és halálfélelme támadt.
Ugyanígy élte meg később az új kapcsolatait is: úgy érezte, hogy legyőzik, hogy minden túl hirtelen, túl gyorsan történik, nincs ideje megemészteni a dolgokat, tehetetlenné válik, és menekülni kezd. Miután a terápiában újraélte narkózisos születési traumáját, képessé vált tartós és harmonikus kapcsolatok kiépítésére, megszűnt az az érzése, hogy lelkileg rámegy a kapcsolatra. Ezek az emberek kerülnek minden változást, mert azok hirtelen veszélyeztetik testi-lelki egyensúlyi állapotukat.
A születés alatti érzéstelenítés következtében a születendő gyermekben beálló sokk későbbi következményeinek az ismertetését következő számunkban folytatjuk. VI.évf./9.sz.
