Ahogy mi is megírtuk, több mint egy évvel ezelőtt két nő is meghalt szülés után – néhány nap különbséggel – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban. A közelmúltban pedig egy újabb nő vesztette életét a nyíregyházi kórházban. Ez utóbbi esetben a 22 éves Nikoletta sajtóinformációk szerint a babája világra hozása után agyvérzést kapott. A fiatal anyát 3 és fél órán keresztül műtötték, és bár eleinte sikeresnek tűnt az operáció, másnap agyhalottnak nyilvánították.
A közelmúltbeli tragikus esetek kapcsán megkerestük dr. Nyirády Tamás szülész-nőgyógyászt, akit arról kérdeztünk, mennyire gyakori ma Magyarországon a szülést követő anyahalálozás, milyen szövődmények lépnek fel a legtöbbször, illetve milyen orvosi beavatkozások és anyai tényezők emelhetik meg a terhességhez és szüléshez kapcsolódó komplikációk rizikóját.
Egy kis statisztika
Világszerte nagyjából 130-140 millió szülés zajlik le évente, és ezzel együtt – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai és véleménye alapján – elfogadhatatlanul magas az anyai halandóság. 2020-ban például körülbelül 287 ezer nő hunyt el terhesség és szülés alatt és után – ez napi csaknem 800, illetve kétpercenként egy anya halálát jelenti.
Fontos ugyanakkor kiemelni azt is, hogy 2000 és 2020 között körülbelül 34 százalékkal csökkent világszerte a 100 ezer élve születésre jutó anyai halálozások száma. Ráadásul ezeknek az eseteknek csaknem 95 százaléka a fejletlenebb, alacsony és közepes jövedelmű országokban történik.
Ha szakképzett egészségügyi szakemberek gondoskodnak a kismamákról a szülés előtt, alatt és után, az jó eséllyel megmentheti a nők és az újszülöttek életét” – emelte ki egy 2024 áprilisában publikált jelentésében a WHO.
Ami a hazai számokat illeti, 2004-esek a legfrissebb, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok az anyai halandóságról. Abban az évben a 95 137 élve születésre nagyjából 5 anyai haláleset jutott, míg az Európai Uniós átlag megközelítette a 7-et 100 ezer élve születésenként.
„Magyarországon és általában a fejlett világban ez relatíve nagyon kis szám, hiszen itt évente 5, maximum 10 kismama hal meg. Bár nyilván egy is sok, de az mindenképpen jó hír, hogy tudomásom szerint ez a szám az elmúlt évek alatt nem növekedett” – fűzte hozzá az adatokhoz az általunk megkérdezett szülész-nőgyógyász.
Milyen komplikációk léphetnek fel szülés közben?
Dr. Nyirády Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarországon eleve sokkal nagyobb biztonságban és jobban felszerelt egészségügyi intézményekben szülhet egy nő, mint például egy afrikai országban. A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy minél kisebb helyen szül valaki és minél kevesebb egészségügyi dolgozó van éppen ügyeletben, annál nagyobb lehet a kockázat. Véleménye szerint tehát a baba és az anya életbenmaradási esélye is jelentősen nőhet, ha egy kis vidéki kórház helyett egy nagyobb intézményben tudnak szülni a kismamák. Hozzátette, a felkészült kórház mellett a jó szülésvezetés a másik kulcs ahhoz, hogy egy szülés a lehető legbiztonságosabb lehessen.
Rettentő kicsi annak a valószínűsége, hogy baj történjen, de sajnos bárkivel megeshet. Például olyanról is hallottunk már, hogy egy 35 éves sétált az utcán, összeesett és meghalt. Tehát az ilyen váratlan tragédiákhoz még csak szülni sem kell. A terhesség azonban egy fokozott veszélyállapot, és ahogy autóbaleset is mindig lesz, úgy sajnos halállal végződő szülések is elő fognak fordulni időnként” – emelte ki a szakértő.
A leggyakoribb halálok a szülés utáni vérzés (angolul: postpartum hemorrhage, PPH – a szerk.). A szüléssel összefüggésben elhunyt anyák nagyjából 95 százalékának ez veszi el az életét. Ehhez viszonyítva a szülés közben vagy után kialakuló stroke, szívinfarktus, trombózis vagy embólia kockázata messze elmarad – ám mivel a szülés jelentős megterhelést jelent az anyai szervezetnek, teljesen nem lehet kizárni ezeket a veszélyfaktorokat sem.
Milyen tényezők növelheti a szülési komplikációk kockázatát?
A szakember arra is kitért, hogy számos tényező fokozhatja a komplikációk kialakulásának veszélyét. Például minél többedik szülésről van szó, annál nagyobb lehet a rizikó. Növelheti a szövődmények kockázatát az elhúzódó szülés, a mesterséges szülésindítás, a koraszülés, a műszeres (vákuumos vagy fogós) szülésbefejezés, az altatás, valamint a császármetszés is.
Egyre többen szeretnének mostanában császármetszéssel szülni, mert félnek a szüléssel járó fájdalomtól. Csakhogy a császármetszés is iszonyatosan növelheti a szövődmények és akár az anyai halálesetek számát. Ha például a várandósság során valamilyen okból nem került felismerésre, hogy rossz helyre tapadt be a placenta, akkor a császármetszés miatt pillanatokon belül kialakulhat olyan szövődmény, amely az anya néhány percen belüli halálához vezet” – mutatott rá dr. Nyirády Tamás.
Ugyancsak nagyobb lehet a rizikó, ha a kismama 35 év feletti, túlsúlyos, mozgásszegény életmódot folytat, valamilyen alapbetegséggel – például diabétesszel, magas vérnyomással vagy pajzsmirigy-problémával – küzd, esetleg elkapott valamilyen fertőzést – például szifiliszt – a terhessége végén.
A szakértő tanácsai a kockázatok csökkentéséhez
Nyirády doktor végül összefoglalta a legfontosabb szabályokat, amelyek betartásával te is jelentősen csökkentheted kismamaként a terhesség vagy a szülés idején esetlegesen fellépő komplikációk rizikóját.
- Lehetőség szerint minél fiatalabb korban szülj!
- Próbálj minél egészségesebben élni!
- Törekedj az optimális testsúly elérésére és megtartására!
- Mozogj, sportolj rendszeresen!
- Ha bármilyen alapbetegséggel küzdesz, kezeltesd magadat megfelelően!
- Járj el terhesgondozásra!
- Mindig hallgass az orvosodra, fogadd meg tanácsait, kövesd az utasításait!
- Mentális és fizikai egészséged érdekében egyaránt, ameddig csak lehet, dolgozz, illetve foglald le magad a terhességed alatt!
- Próbálj minél nagyobb centrumban szülni!
