A várandósság alatt átalakul a női test: olyan hormonális változások következnek be, amelyek elősegítik a magzat zavartalan fejlődését, valamint felkészítik az anya szervezetét a gyermek kihordására és megszülésére. A petesejt beágyazódása után HCG hormon termelődik, amely befolyásolja a terhesség során egyre növekvő ösztrogén- és progeszterontermelődést is. A hormonális – és később az anatómiai – változások amellett, hogy fizikálisan és érzelmileg is hatást gyakorolnak a kismamákra, fogékonyabbá tehetik őket a különböző húgyúti és hüvelyfertőzésekre is.
Minden ötödik kismama érintett
A terhesség során változik a hüvely flórája és pH-értéke, ami könnyen felboríthatja annak kényes egyensúlyát. A jótékony baktériumok számának csökkenésével elszaporodhatnak a kórokozók, amely következtében könnyen gombás vagy bakteriális fertőzések alakulhatnak ki. A Candida gomba mennyiségének növekedésére a hüvelyváladék darabos, túrós állaga hívhatja fel a figyelmet, a kóros állapotot pedig a szeméremajkak duzzanata és viszketés kísérheti. Amennyiben a baktériumok túlszaporodása okozza a fertőzést, a vaginózisra jellemző kellemetlen, halszagú, szürkés-fehér hüvelyváladék tapasztalható, valamint ritkán tompa alhasi vagy égő hüvelyfájdalom is megjelenhet.
Könnyebben elterjedhetnek a kórokozók
A terhesség során olyan anatómiai változások következnek be, amelyek még hajlamosabbá tehetik a kismamákat a különböző fertőzésekre. Ezek egyike a hüvely kitágulása, amely kiszolgáltatottabbá teszi a húgyutakat a kívülről érkező fertőzésekkel szemben. Mivel a magzat kilökődésének védelme érdekében az anya immunrendszere elnyomja a saját működését, a simaizmok pedig ernyedtebbek, ezért a húgyutakban lelassul a vizelet áramlása. A terhesség előrehaladtával fokozatosan növekvő méh egyre inkább nyomja a hólyagot, és tovább nehezíti annak teljes kiürítését. A pangó vizelet ideális környezet a kórokozók szaporodásához, amelyek a kitágult húgycsövön keresztül könnyebben feljuthatnak a húgyhólyagba. A gyakori vizelési inger, a csípősen fájdalmas, de kis mennyiségű ürítés, valamint az alhasi fájdalom már a baktériumok kóros elterjedésére utalhat, ami minden esetben kezelésre szorul.
A kezeletlen fertőzések következményei
A kezeletlen hüvely- vagy hólyagfertőzésnek nem csupán az anyára nézve lehetnek negatív következményei: a kórokozók elszaporodása burokrepedéshez, a magzat tápanyagellátását veszélyeztető méhfertőzéshez, vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. A baba alacsonyabb testsúllyal születhet, illetve a hüvelyi szülés során a kórokozók bejuthatnak a csecsemő tápcsatornájába is, ahol károsan befolyásolhatják a bélflóra összetételét, valamint egyes baktériumok – például a Streptococcusok – akár légzési nehézségeket is kiválthatnak.
A szövődmények elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy a kismama mielőbb forduljon orvoshoz, ha fertőzésre utaló tüneteket észlel. A kezelőorvos az első trimeszterben jellemzően a hüvelyi pH-t helyreállító terápiát javasol, a gyógyszeres kezelésekre általában a második-harmadik trimeszter során kerülhet sor. Azonban a gyógyszeres terápia befejeztével a hüvelyflóra visszaállítására is mindenképpen törekedni kell.
Ez is érdekelhet
Biztonságos kezelés és megelőzés
Az egészséges hüvelyflóra helyreállítására és fenntartására alkalmas, helyileg használható kúpok és krémek különösen ajánlottak gyakori visszaesések esetén, illetve antibiotikumkúrák után. A terhesség alatt is biztonságos, megelőzésképpen is alkalmazható készítmények helyreállítják a hüvely egészséges, a kórokozóknak ellenálló pH-értékét, valamint elősegítik a fertőzésekkel szembeni védekezést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
