"Sajnálattal értesítjük, hogy gyermekénél fejtetvességet tapasztaltunk" - ezzel kezdődik a hivatalos tájékoztató levél, s a kisgyermekes szülők tetűirtószerektől bűzlő, serkevadászattal tűzdelt rémálma, általában szeptember-október környékén. Annak ellenére, hogy a patikák és drogériák polcain szép számmal sorakoznak a tetűirtósamponok, -sprayek, sőt még a tetűriasztóval kezelt hajgumik is, mégis évről évre felüti a fejét a jellemzően óvodás, alsós közösségekben a fejtetvesség.
Nem járvány, de...
De vajon miért probléma még mindig? Hogyan lehet ellene védekezni? Lehet-e járványról beszélni? Mindezekről Tóth Györgyné Gizellával, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökségi tagjával beszélgettünk, hiszen a tetvesség elleni harcban a védőnők azok, akik a frontvonalban vannak.
Annak ellenére, hogy a tömeges előfordulást a kormányhivatalok járványügyi osztályai felé is jelenteni kell, a fejtetvesség esetén nem beszélhetünk járványról, hiszen ezek az apró élősködők szerencsére nem terjesztenek betegségeket, "csak" kellemetlen tüneteket - tudtuk meg az immár 38 éve védőnőként dolgozó szakembertől.
De, mint mondta, a tünetek sem egyformák. "A fejtetű már kikelt, mozgásképes formájában kezdi irritálni vagy csiklandozni a fejbőrt, így kiváltva a vakarózást, esetleg a bőrirritációt, ám míg pete (serke) állapotban van, addig - főleg világos hajon - szinte észrevehetetlen és tüneteket sem okoz. De, nem egyszer mondták már azt is az érintettek, hogy nem éreztek semmit. Ez pedig tapasztalataink szerint sem véletlen, hiszen a kikelést követően az alig milliméteres nagyságú fejtetvek nem sokat mozognak, jellemzően pedig kerülik a fényt, s inkább a hajtő környékén kapaszkodnak a szálakba" - részletezte, hangsúlyozva: még a legkörültekintőbb szülővel is előfordulhat, hogy elsiklik hajmosás vagy fésülés közben e kis vízcsepp alakú, áttetsző serkék felett.
Óvják a gyermekek lelki világát
Iskolakezdés után, szeptemberben végzi az ország több száz iskolában és óvodában is szolgálatot teljesítő védőnője és a kormányhivatal szakemberei az első, törvényben előírt tisztasági vizsgálatot, melynek leginkább pont a fejtetvesség kiszűrése a funkciója. Diszkréten, a kicsik lelki világát is óvva, egyenként nézik át a fejecskéket, s ha találnak serkét vagy fejtetűt, akkor arról lezárt borítékban, előre megírt formanyomtatvánnyal tájékoztatják a szülőket. A levél mellé pedig olyan információs brosúrát is mellékelnek, amiből minden szükséges lépést megtudhat a nevelő arra nézvést, hogy mi a teendője. Természetesen e levelet nem csak az érintett gyermekek kezébe adják, hiszen ilyenkor különösen fontos a többi, veszélyeztetett csemete felmenőinek értesítése is, hiszen az irtásnál nem kevésbé fontos feladat a prevenció. Ebben a borítékban van továbbá egy visszaküldendő rész is, amit a szülőnek alá kell írnia, ezzel is igazolva, tudja a dolgát.
"Évente háromszor szoktunk ilyen tisztasági vizsgálatot tartani, így általában januárban és áprilisban is meglátogatják a kollégák az intézményeket. De ha a pedagógus vagy intézményvezető tudomást szerez arról, hogy az egyik gyermeknél fejtetűt találtak, akkor soron kívül is elmegyünk. Természetesen a gyerekeknek is elmondjuk az ő nyelvükön, hogy most mi történik, és hogy kérjék meg otthon anyát, hogy nézze át a hajukat. De soha nem emeljük ki az érintett gyermeket, erre minden kollégánk nagyon figyel - hangsúlyozta a védőnő, hozzátéve: a szülő szerepe ilyenkor kiemelkedően fontos, hiszen a gyermek hajának megtisztítása, a védekezés az ő feladatuk , s mivel járványügyileg ez nem egy fertőző betegség, így az érintetteket nem is tilthatják ki az oktatási intézményből. Emiatt is térnek vissza a védőnők két héttel később utóellenőrzésre, s mindezt ismétlik, amíg teljesen meg nem szűnik a probléma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kényszerkezelésre is van lehetőség
Sajnos nem minden szülő teszi meg a megfelelő lépéseket, és sokszor az anyagi nehézségek is bejátszanak ilyen helyzetekben, hiszen egy tetűirtósampon, -hajszesz akár több ezer forintba is kerülhet. "Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a szülő nem végzi el feladatát, úgy a törvény által biztosított lehetőséggel élve az iskolai védőnő vagy pedagógus is elvégezheti a kezelést. Fontos azonban kiemelni, hogy ekkor sem kötelessége egyiküknek sem a serkék egyenkénti leszedése, s pont ez a probléma. Előfordul ugyanis, hogy a legerősebb hajszeszt is túléli néhány, s akkor pár nappal később kikel, majd, ha nőstény, akkor akár 6-8 új petét is rakhat naponta, amivel csak újra kezdődik az ördögi kör" - magyarázta Tóth Györgyné Gizella, megjegyezve: sokszor az anyagi gondokkal nem küszködő szülők is panaszkodnak néhány hónap után, hogy a család pénztárcáját megterheli a sok kence, amit szinte hiába használnak, ha egy gyerek a közösségben újra megfertőzi a többit. Mert - hangsúlyozta - jellemzően egy érintett gyerek van egy osztályban, vagy intézményben, vagy legfeljebb 2-3 testvér.
Ilyenkor az iskolai vagy óvodai védőnő elbeszélget a családdal, hogy kiderüljön, miért nem szűnik a baj. Sajnos előfordul, hogy a legjobb körülmények között élők sem boldogulnak, s ilyenkor elkél a segítség, s akár a közös serkevadászat .
Az ecetes víz, akár az ecetes olló - mit sem ér
"Bár a fejtetű demokrata, azaz mindenkit megtalál, a tapasztalataink azt mutatják, hogy jellemzően azért a perifériára szorult családokra jellemző, hogy e nehezen kiirtható élősködő befészkeli magát. De olyan is volt már, hogy az elvált szülők gyermeke mindig az apánál tett látogatás alkalmával fertőződött újra, s hiába küzdött ez ellen az édesanya - hozott konkrét példát a védőnő, hozzátéve: mindennek ellenére ritka a felnőttek fejtetvessége . "Már a felsősök között is kevesebb, középiskolában szinte már nincs is ilyen probléma. Az óvónők és a dajkák pedig már olyan rutinosak, hogy elvétve fordul elő, hogy elkapják. Egyébként ha kérik, őket is megvizsgáljuk."
Elmondta, az érintettek többsége általában kislány, bár előfordult már, hogy tüsi hajban találtak jó pár parazitát.
S, hogy mit lehet tenni a megelőzés érdekében? A védőnő szerint egyrészt a szülőket érdemes már előre tájékoztatni, illetve a gyerekeket is megtanítani arra, hogy ne használják például egymás fésűjét. - Van, aki iskolakezdés környékén rendszeresen használ a gyermek fején tetűriasztóspray-t, de az egyik osztályban a szülők a lányoknak tetűriasztó hajgumit osztottak - mondta Tóth Györgyné, aki ugyan hallott már az alternatív praktikákról és kezelésekről is, de mint mondta, tapasztalata szerint az ecetes víz - a közhiedelemmel ellentétben - nem sokat használ. Az Amerikában mostanában próbált kókuszolajos, illetve meleg levegős (elméletileg úgy öli meg az élősködőt, hogy szó szerint kiszárítja) módszerekről ugyan hallott, de még nem próbálta. Ami viszont szerinte hasznos a tetűirtóhajszeszek mellett, az a sűrű sörtéjű, puha, fém, gömbölyített végű fésű, amivel könnyebb kiszedni a serkéket a hajból.
"Mindig elmondjuk, hogy a tetűirtó és -riasztószereket ne a gyerek fejbőrbe, hanem a hajába dörzsöljék, s ha valaki szeretne kevesebb kemikáliát használni, akkor keresse a barátcserje-kivonatú készítményeket" - tanácsolta.
Ez is érdekelhet
