A gyermekkori elhízás lassan az egyik legaggasztóbb közegészségügyi problémává válik. A 2017-es adatok alapján Európában a 6 és 9 év közötti fiúk 29 százaléka, illetve a lányok 27 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a tendencia pedig folyamatosan növekszik. Ez azért is baj, mert a szakemberek szerint ezek a gyerekek jó eséllyel felnőttként is elhízottak maradnak, illetve nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk fiatal korban cukorbetegség és/vagy szív- és érrendszeri megbetegedés. A gyermekkorban elhízott serdülők körében továbbá fokozódik a metabolikus szindróma és a rák kockázata is, a szerteágazó gazdasági következményekről nem is beszélve - hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem .
A gyerekkori szokások később is meghatározóak
Gyermekkorban, az étkezési szokások kialakulásának idején alapvető fontosságú, hogy az egészséges táplálkozás felé tereljük a kicsiket. Az ilyenkor rögzülő preferenciák ugyanis közvetlen hatást gyakorolnak általános egészségükre, jóllétükre, illetve az elhízás kockázatára. Ahogy idősebbé válnak, sajnos egyre inkább ki vannak téve a kártékony reklámoknak, a magas só-, cukor- és zsírtartalmú, feldolgozott élelmiszerek könnyű elérhetősége révén pedig az egészségtelen ételek sokaságának is - magyarázta Aszalós Albert Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) projektvezetője. Jelenleg mindössze néhány uniós ország képes a feldolgozott élelmiszerek kínálatának márkaszintű ellenőrzésére. Komoly problémát jelent továbbá, hogy a gyermekeknek szóló élelmiszerreklám és -marketing pedig jórészt szabályozatlan, és sok oktatási intézményben - így az óvodákban és az iskolákban is - hiányoznak a jó minőségű élelmiszerek.
Összefogás a gyerekek egészségéért
A probléma súlyának tudatában az Európai Unió (EU) számos kutatója, egészségügyi szakértője, illetve döntéshozója fogott össze, hogy értékeljék a gyermekkori elhízás megelőzését , valamint a megbetegedések kockázatának csökkentését célzó stratégiai lépéseket, ezt követően pedig segítsék azok gyakorlatban történő alkalmazását. Az Európai Unió Joint Action Best-ReMaP elnevezésű projektje 2020 októberében indult, és jelenleg 24 ország 36 partnerét foglalja magában. Magyarországot a Semmelweis Egyetem és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakemberei képviselik ebben az együttműködésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A program távlati célja, hogy Európa-szerte javuljon a gyermekek által fogyasztott élelmiszerek minősége, az EU tagállamai pedig konkrét számokra, illetve kutatásokra alapozzák a fiatalkori elhízás megelőzését célzó, újonnan kialakítandó szakpolitikát. "A gyermekek és serdülők táplálkozási környezetét alapjaiban át kell alakítani. Ennek kapcsán egyebek mellett azon dolgozunk, hogy miként lehet a feldolgozott élelmiszerek reformulálására irányuló, azaz egy egészségesebb összetételt célzó, egységes ellenőrzési rendszert megvalósítani Európában. Az iparági intézkedések egyelőre csak szórványosak és messze nem elegendőek. Szakpolitikai szempontból és a kapcsolódó iparágakban is van hova fejlődni. Minden jel szerint szigorúbb kormányzati intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az iparági erőfeszítések célt érjenek, illetve igazi változást hozzanak" - hangsúlyozta Aszalós Albert Zoltán.
Ez is érdekelhet
A Best-ReMaP projekt távolabbi céljai kapcsán ugyanakkor a projektvezető felvázolt egy olyan kezdeményezést, amely a különböző hátterű, egészséges táplálkozás terén érdekelt felek nemzeti, illetve uniós szintű hálózatának kiépítésére irányul. Megemlítette továbbá egy olyan élelmiszer-információs adatbázis létrehozását, amely a kutatók és politikai tanácsadók számára is elérhetővé teszi az egyes tagállamok ez irányú beszámolóit.
