Ebben a diagnosztizálási folyamatban játszhat nagy szerepet a szívultrahang vizsgálat, amelyet dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa mutatott be.
Nem csak a szív lehet a mellkasi fájdalom oka
A mellkasi fájdalom diagnosztizálási szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. Utóbbiak közé számos betegség és állapot tartozhat a refluxtól a pánikbetegségig, és kevesen gondolnak például a vashiányra, holott akár emiatt is jelentkezhet a mellkasi szorító érzés. Érdemes szem előtt tartani, hogy a többször jelentkező, majd megszűnő fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyancsak nagy az esélye annak, hogy nem kardiológiai oka van a tünetnek, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, illetve, ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.
Szükséges a kardiológiai kivizsgálás
"Bármilyen mellkasi panasz merül fel, mindenképpen hasznos a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már a tünetek pontos leírása erős támpontot ad ahhoz, hogy lássuk, valóban szív-érrendszeri oka lehet-e az állapotnak, vagy más szakorvos felé érdemes irányítani a pácienst. Ha azonban mi is kardiológiai eredetre gyanakszunk, van néhány vizsgálat, amelyet fontos elvégezni a diagnosztizáláshoz. Általában ilyen a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG-t és a szívultrahang" - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. Hozzátette: ez utóbbi eljárás az, amit talán kevésbé szoktak ismerni a páciensek, ezért érdemes tudni róla, hogy a nyugalmi szívultrahang egy gyors es viszonylag egyszerű vizsgálati módszer a szív működésének megítélésére.
A szívultrahang vizsgálat során standardizált felvételek készülnek, melyek különböző síkokból ábrázolják és mérik a szív üregeit, a pitvarok és a kamrák izomzatát, a balkamra összehúzódásának erejét, a balkamra telődés paramétereit, a billentyűket és azok mozgását, a rajtuk átáramló vér sebességét és nyomását, és a szívből kivezető nagy artériák és bevezető nagy vénák állapotát, valamint a szívburkot. Mindazonáltal vannak olyan szív-érrendszeri állapotok, betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak tüneteket. Ebben az esetben egy nyugalomban elvégzett szívultrahang nem tudja kimutatni a problémát, ezért terheléses szívultrahangra van szükség, amelynek lényege, hogy vizsgálat közben a páciens fizikai terhelésnek van kitéve. Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?
A nyugalmi szívultrahang fájdalmatlan vizsgálat, nem jár sem injekcióval, sem sugárterheléssel. Semmiféle előkészület nem szükséges az elvégzéséhez, az előzetes kardiológiai vizsgálaton csupán azt kell tisztázni a kardiológussal, hogy szed-e valamilyen szívgyógyszert a páciens. Előfordulhat ugyanis, hogy jellemzően a béta-blokkoló szedését 1-2 nappal korábban fel kell függeszteni.
Magához a vizsgálathoz szabaddá kell tenni a mellkast és le kell feküdni a vizsgálóágyra, először legtöbbször hanyatt. A jobb adatátvitel érdekében zselés anyaggal kenik be a transzdúcert. A számítógép a hullámok visszhangjait a szív képévé alakítja a képernyőn. Miután megtörtént a háton fekvő helyzetben készült kép vizsgálata, az orvos megkéri a pácienst, hogy feküdjön oldalra, hogy a más szögből is látható legyen a szív. A vizsgálat során a páciens is hallhatja a hangokat, amelyek bár szívdobbanásnak tűnhetnek, de ezek az úgynevezett Doppler-hangok, vagyis a vér mozgásának hangjai a szívkamrákon és a pitvarokon keresztül. Amennyiben a vizsgáló orvos úgy ítéli meg, hogy a szívultrahang eredménye még nem elég a diagnózishoz, kiegészítheti a vizsgálati sort terheléses EKG-val, akár 7 napos Holter EKG-val, időnként pedig szükség lehet szív MR-re, vagy koronária CT-re is.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Legjobban:
Legrosszabbul: