„Előjegyzéssel az összes hely betelt a rendelésre, és sokan fognak jönni állapotfelmérésre is” – fogad minket a magyargéci Szociális Központ előtt Juhász Gabriella, aki abba is beavat, hogy egy hatórás rendelésen általában tizenöt embert vizsgálnak meg. Mielőtt pestiként átfutott volna az agyamon, ez miért számít teltháznak, mikor odahaza van, hogy száz beteg is megfordul naponta egy rendelőben, a Máltai EgészségPont szakmai vezetője rögtön hozzá is teszi: itt egy betegre nagyjából háromnegyed óra jut. „Eleinte nehezen indult, mert bizalmatlanok voltak a helyiek, de jó hírünket vitték, így hamar megbarátkoztak a mozgó rendelővel” – idézi fel a kezdeteket.
A faluban másfél órát rendel a háziorvos – hetente
A nyolcszáz fős Magyargécen mindössze heti másfél órát rendel a háziorvos, aki nyugdíjasként másik hat település lakosait is ellátja. A helyiek tehát gyakorlatilag képtelenek időpontot foglalni nála, így kénytelenek Salgótarjánig utazni, ha baj van. Ráadásul gyermekorvos egyáltalán nincs helyben, de még a környékbeli településeken sem, így a gyerekeket is ugyanez a háziorvos látja el. A negyven kilométerre lévő Pásztón van legközelebb gyerekorvos, sokan azonban – pénz vagy idő híján – ekkora utat nem tudnak megtenni. Ha nagy a baj, akkor mentőt hívnak, ami Salgótarjánba vagy Balassagyarmatra szállítja a beteg gyereket. A Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programjának telemedicina rendelése éppen ezért 2023 nyara óta kéthetente jár ki ide és másik hat környékbeli településre, ahol szintén hasonlóan nehéz ellátáshoz jutni.
„A buszosok egész nap itt vannak, nem engedik el az ember kezét, megkönnyítik a körzetes orvos munkáját és a helyiek életét” – mondja Gina, aki a rendelésnek helyet adó Szociális Központ programjainak szervezéséért felel. Rajta is segített a mozgó rendelő: "csak a lábam fájt, ennek ellenére kivizsgáltak, így derült ki, hogy cukros vagyok."
A mozgó rendelő szakemberei – képzett szakápolók – első körben a Szociális Központban végeznek a helyieken egy állapotfelmérést, kikérdezik a meglévő betegségeiket, vérnyomás-, vércukor- és véroxigénszintet mérnek, majd ezek alapján a kisbuszból kialakított rendelőben elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Vért vesznek, légzésfunkciót és szívhangot vizsgálnak, EKG-t készítenek, de itt konzultálhatnak a betegek interneten keresztül az orvossal is, aki felírhat gyógyszert és adhat beutalót, így ezekért sem kell sorban állni a háziorvosi rendelőben. Az eredményeket pedig már másnap lekérdezhetik a betegek az EESZT-ről, amiben a Jelenlét Pont munkatársai segítenek. Ha ultrahangra van szükség, egy másik, erre a célra kialakított mozgó rendelővel radiológus szakember érkezik a településre, általában havonta egyszer, és elvégezi a vizsgálatokat.
„Négy hónapra kaptam időpontot egy ultrahangvizsgálatra, ráadásul nekünk hármat kellene csináltatnunk. Itt egyszerre elvégzik az összeset, nem kell hónapokat várnunk és annyit utaznunk” – avat be Mariann, aki a lányát hozta el. Mint mondja: az utóbbi tíz évben nem szánt rá orvos annyi időt, mint itt egyetlen alkalommal. És bár eleinte – sok helyihez hasonlóan – neki is furcsa volt, hogy az orvos csak virtuálisan van jelen a vizsgálaton, már az első alkalom végére megbarátkozott ezzel.
„Bárki jöhet hozzánk, bármilyen állapotban. Mindenkinek segítünk, mindenki egyforma ellátásban részesül” – mondja Tóth Tímea szakápoló, aki azt is megosztja, hogy erre a feladatra nehéz szakembert találni. „Nagyon empatikusnak kell lenni. Egy volt kollégám megkérdezte, miért vállaltam el ezt a munkát, miért járok ilyen eldugott helyekre. Azt mondtam, itt is ugyanolyan emberek élnek, és ugyanúgy szükség van ránk, mint máshol. Meg is lepődtek a helyiek, hogy mennyire elfogadóak vagyunk. Örülnek, hálásak, el se akarták hinni, hogy ilyen létezik.”
Akinek nincs folyóvize, itt moshat is
A többi felzárkózó településhez hasonlóan itt is működik egy úgynevezett Jelenlét Pont, aminek egyik feladata, hogy eljuttassa az orvosi vizsgálat lehetőségét azokhoz, akiknek leginkább szükségük van rá a faluban, ők ismerik ugyanis igazán az itt élőket. „Ezen kívül a helyiek részére különböző szociális programokat hirdetünk, a résztvevők vetőmagot kapnak, a krízishelyzetben lévő családokat élelmiszercsomaggal, kályhával vagy épp kerti WC-vel tudjuk segíteni. Délutánonként tanítónő segít a házi feladatban, emellett fejlesztő pedagógus, tánc-, sőt zeneoktató is részt vesz a gyerekek felzárkóztatásában” – sorolja Lázár Bálint, a helyi Jelenlét Pont vezetője, mi mindenben támogatják a rászorulókat.
A Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott
épületet reggeltől késő délutánig bárki felkeresheti, a gyerekeket külföldi
önkéntesek tanítják angolul, de csocsózhatnak, és társasjátékok, könyvek közül
is válogathatnak. Akiknek az otthonában nincs folyóvíz, itt ingyen moshatnak is. Télen a hiányzó, pléddel, takaróval fedett ablakok
és ajtók pótlásában is segítenek. Emellett népszerű szolgáltatás a betegszállítás, van ugyanis, aki segítség nélkül nem tud eljutni az orvoshoz vagy épp a kórházba.
„Igyekszünk minden felmerülő problémát megoldani, nagy rá az igény. Ha pedig valakinek a segítségünkkel 180 fokos fordulatot vesz az élete, az óriási motivációt jelent. Olyan is volt, akinek ajtó és ablak híján ki-be járt a madár a házában, őt apránként sikerült ebből kiemelni, mára pedig kiegyensúlyozott élete, munkája van.”
Bár két évvel ezelőtt, amikor megnyitottak, még nagy volt a bizalmatlanság, de azóta – ahogy Lázár Bálint mondja – sikerült meggyőzni a helyieket arról: merjenek segítséget kérni, ha arra van szükség. A Máltai EgészségPont és a Jelenlét Pont közösen oktatást is szervez, céljuk, hogy növeljék az egészségtudatosságot a helyiek között. Az oktatás témái közt van a telemedicinális rendelő megismertetése, az egészséges táplálkozás, a magas vérnyomás, illetve a vérplazma-adás is. „A plazmaadás a lakosság körében nagyon gyakori, mert magas a munkanélküliség a faluban, és ezzel próbálják a megélhetésüket biztosítani. Sajnos sokkal többször mennek, mint megengedett lenne, ezért az egészségi állapotuk hamar leromlik. Az oktatás során megtanulhatják a plazmaadás szabályait is” – avat be Juhász Gabriella.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
„A Felzárkózó Települések programban az egészségtudatosság fejlesztésével és azzal, hogy segítünk a gyerekeknek a tanulásban, esélyt teremthetünk a legfiatalabb generációnak, hogy kitörhessenek a szüleiktől örökölt nehéz sorsból.”
A cikk a galériára kattintva folytatódik. (Fotó: Fülöp Máté)
Legjobban: