Donald Ungert már gyerekkorában is többen figyelmeztették, hogy ha gyakran ropogtatja az ujjperceit, ízületi gyulladása lesz. Unger viszont ahelyett, hogy felhagyott volna ezzel a szokásával, inkább saját kísérletbe kezdett: 50 éven keresztül naponta legalább kétszer végigropogtatta a bal kezének összes ujjpercét, a jobb keze azonban csak spontán roppant ki időnként – olvasható a The Guardian cikkében.
Körülbelül 36 500 ropogtatás után egyértelmű eredményeket tapasztalt Unger, aki időközben orvos lett, és az Ízületi gyulladás és reuma című szakmai folyóiratban közzé is tette megállapításait. „Egyik kézen sem alakult ki ízületi gyulladás, és nem volt látható különbség a két kéz között” – foglalta össze.
Akkor most van veszély vagy nincs?
„Sok ember ízületei ropognak időnként, és ez teljesen normális. Én magam is gyakran érzek megkönnyebbülést, amikor nyújtózkodás vagy masszírozás közben megroppan a hátam vagy a vállam. Ilyenkor olyan érzésem van, mintha egy kicsit könnyebben mozognék utána” – mondta Claire Speer fizioterapeuta. A kontrollálatlan ropogtatás hatásait felmérő vizsgálatok azonban rendre egymásnak ellentmondó eredményekkel zárultak.
Egy gyakran idézett 1990-es cikk szerint például az ujjaikat ropogtatók körében gyakoribb a kézduzzanat, valamint gyengébb a fogás, szorítás erőssége. A szokás tehát véleményük szerint „a kéz funkcionális károsodását eredményezi”. Egy 2016-os tanulmány azonban nem talált ilyen összefüggést. Peter Chan kézsebész 1999-es cikke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bizony a ujjropogtatást is túlzásba lehet vinni – két páciense ugyanis sikeresen kificamította az ujjait, miközben a jellegzetes roppanó hangot próbálták előidézni az ujjperceikből.
Egy 2015-ös, MR-vizsgálatokon alapuló tanulmány azt sugallja, hogy az ízületek roppanó hangját a két csont közötti ízületet körülvevő ízületi folyadékban megjelenő kis buborékok adják. Az elmélet szerint az ízületet akkor nem lehet szándékosan kiroppantani, ha az túl laza vagy merev.
Mikor ad okot aggodalomra a ropogás?
„Ha fájdalom, duzzanat vagy deformáció jelentkezik egy ropogó, kattanó ízületben, akkor érdemes kivizsgáltatni, ez ugyanis ízületi sérülés vagy gyulladás jele is lehet” – mutatott rá Speer. Ugyanez a helyzet, ha egy ízület minden mozdulatnál kattog, pattog vagy ropog. Ilyenkor is érdemes szakemberhez, például gyógytornászhoz fordulni.
De akkor is mindenképpen fel kell keresni egy orvost, ha a roppanás után változás áll be az ízület külalakjában. „Ez azt jelezheti, hogy az ízület részben elmozdul, mielőtt visszatérne az ideális helyzetbe” – magyarázta a szakértő. Mint mondta, ez különösen a térdkalács és a váll esetében problémás.
