A pikkelysömör legjellemzőbb tünete, hogy foltokban kivörösödik és hámlani kezd a bőr, leggyakrabban a térden, könyéken, törzsön és fejbőrön. A panaszok fellángolásokban jelentkeznek, azaz akár évekig tartó tünetmentességet követően alakulhatnak ki papulák és plakkok a bőrfelületen, majd hetekig, hónapokig is megmaradhatnak. Egyes esetekben a bőrtünetekhez viszketés, érzékenység és égő érzés is társulhat, illetve a betegség ízületi gyulladást is okozhat.
Ismert, hogy hosszú távon a pszoriázis fokozza olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint az elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség és egyéb szív-érrendszeri kórképek, valamint autoimmun betegségek, például a cöliákia , szklerózis multiplex és Crohn-betegség rizikóját. Esztétikai problémaként melegágya továbbá az önértékelési zavaroknak és a depressziónak egyaránt. Mindezeken felül pedig a pikkelysömör akár akut életveszélyes állapotot is előidézhet.
A pszoriázis legsúlyosabb típusa
Eritrodermiás pszoriázisnak nevezzük a bőrbetegség legritkább, egyben legsúlyosabb típusát. A hámló bőrpír ilyenkor a bőrfelület nagy százalékát, akár az egész testet beboríthatja néhány nap vagy hét leforgása alatt. Az érintett területek erősen viszkethetnek, fájhatnak, égő érzést kelthetnek. Az eritrodermiás pszoriázis zavart okozhat a szervezet hőszabályozásában és folyadékháztartásában, szapora pulzust, hidegrázást, folyadék- és tápanyagvesztést, egyes testtájakon ödémásodást kiváltva. Ezzel egyidejűleg fokozódik a fertőzésekre való fogékonyság, valamint a tüdőgyulladás veszélye, de a szív-érrendszert is megviseli az állapot, amely szívelégtelenséghez vezethet. A felsorolt tünetekkel haladéktalanul szakszerű segítséget kell kérni, mivel az eritrodermiás pikkelysömör kórházi kezelést igényel.
A panaszok kialakulásának pontos folyamata, illetve kiváltó oka nem ismert. Valószínűsíthető, hogy általában véve a pszoriázis immunológiai eredetű megbetegedés, fellángolásaiban pedig genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az eritrodermiás pszoriázis gyakori provokáló tényezői között lehet említeni egyes gyógyszerek mellékhatását és a gyógyszerösszetevőkkel szemben fellépő, bőrtüneteket kiváltó allergiás reakciókat, bizonyos fertőzéseket, bőrsérüléseket és a súlyos napégést, de közrejátszhat benne a stressz és az alkoholfogyasztás is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Különböző felmérések szerint eritrodermiás pikkelysömör mintegy háromszor gyakrabban jelentkezik férfiaknál, mint nőknél, és többségében olyan embereket érint, akiknek korábban is voltak már pszoriázisos panaszaik. A nyugati társadalmakban a pikkelysömör előfordulási aránya 2 százalék körüli a teljes lakosságon belül, az eritrodermiás típusé pedig 1-2 százalék az összes pszoriázisos beteg körében. Ez azt jelenti, hogy a probléma Magyarországon is több ezer embert érinthet. Habár megfelelő kezelés mellett a betegek többségének rendeződik az állapota, súlyos esetben azonban végzetessé is válhat az elhatalmasodó bőrprobléma és annak szövődményei.
Hogyan előzhető meg az eritrodermiás pszoriázis?
Ez is érdekelhet
Az öröklött genetikai hajlamra nincs kihatásunk, ha azonban ismert, hogy a családban előfordult korábban pszoriázis, úgy érdemes betartani néhány óvintézkedést a mindennapokban. Először is bármilyen új gyógyszert kezdjünk is szedni, mindenképpen konzultáljunk kezelőorvosunkkal, amennyiben mellékhatásokat tapasztalunk. Óvjuk bőrünket minden olyan környezeti tényezőtől, amely irritációt okozhat, sérülések esetén pedig tartsuk be a helyes sebkezelés és -kötözés alapvető szabályait, hogy kivédhessük a sebfertőzés veszélyét. Az eritrodermiás pszoriázis prevenciójában hasznos továbbá, ha megtaláljuk azokat a technikákat életünkben, amelyekkel hatékonyan le tudjuk vezetni a felgyülemlett érzelmi stresszt. Szintén nagyon fontos, hogy alkoholt egyáltalán ne, vagy legfeljebb alkalomszerűen és mértékkel fogyasszunk.
Legjobban: