A koleszterinszintről a legtöbben annyit tudnak kiolvasni a laborleletekből, hogy mennyi az LDL és a HDL koleszterin szintje. Dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ alapítója, életmód orvos szerint a legkönnyebb módszer, amellyel megjegyezhetjük, hogy melyik a "jó" és melyik a "rossz", ha a kezdőbetűkből indulunk ki: a HDL a hasznos, az LDL a lerakódó.
Az LDL szintje és a szív-érrendszeri betegségek ugyanis szorosan összefüggenek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, a szervezet nem képes lebontani, így lerakódik az artériák falában. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, és bekövetkezik az érelmeszesedés. Következésképpen az erek egyre kevésbé tudják átengedni a megfelelő vérmennyiséget, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat. Végső soron bekövetkezhet a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület.
Egymásra épülő rizikófaktorok
Sokan legyintenek az érelmeszesedésre, amelyre úgy gondolnak, mint az idősödés velejárójára. Pedig az érelmeszesedés csak az első lépcsőfok az atherotrombózis - az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás - felé vezető úton. Attól függően, hogy hol történik elzáródás, bekövetkezhet szívinfarktus , agyi katasztrófa (stroke) vagy végtagi trombózis. Mára az is bebizonyosodott, hogy a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét. Komoly a rizikója, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül stroke-ot kap, és ez érvényes fordítva is. A végtagi érszűkülettel küzdőknél pedig jelentősen nő a másik két trombotikus betegség rizikója.
Életmódprogram
Minden páciensnek lehetősége van az életmódjával csökkenteni a koleszterinszintjét. Az amerikai Szívtársaság és az Amerikai Kardiológiai Kollégium közös irányelve alapján a helyesen kialakított életmódnak kell adnia a kezelés alapját. A korábban megfogalmazott magyar irányelv is így szólt: indokolt gyógyszeres kezelést kezdeni, ha életmód-változtatással, diétával nem értük el a célértékeket.
Az élettani alapok bizonyítottak. A rendszeres testmozgás erősíti a szívizomzatot, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet és segíti a fogyást. Bizonyítottan redukálja a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, és javít a 2-es típusú cukorbetegek állapotán. Az optimális testsúly elérése pedig azért fontos, mert a koleszterinszintet erősen befolyásolja a súlytöbblet - szögezte le dr. Babai László. Elmondta, hogy már 3 kiló súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, amit a táplálkozás során elősegíthetünk telítetlen zsírsavak fogyasztásával.
Ez is érdekelhet
Orvosi kezelés
Mivel a koleszterin szintje örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint-mérést még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre. Ha fény derül magas értékre, az életmód reformjával egy időben ajánlatos felkeresni belgyógyászt, kardiológust, és amennyiben szükséges, meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődése elérhető legyen. Azaz, ha arra van szükség, jobb minél előbb elkezdeni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
