Számos öröklött és szerzett kockázati tényező ismert a mélyvénás trombózis esetében. A legfontosabbak közé tartozik trombofília és bizonyos betegségek, így daganatok, pitvarfibrilláció, lupusz, antifoszfolipid szindróma (APS), gyulladásos bélbetegségek (IBD), vesebetegségek, cukorbetegség, de komoly provokáló faktor lehet egy trauma, bizonyos műtétek, a tartós mozdulatlanság (gipsz, hosszú utazás), a terhesség, vagy ha az érintett átesett már korábban trombózison. Érdemes azt is tudni, hogy vannak olyan – akár sokak által és gyakran használt – gyógyszerek, amelyek szintén megnövelik a vérrögképződés veszélyét. Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája összefoglalta, melyek ezek.
Hormonkészítmények
Az egyik legjelentősebb trombózisprovokáló tulajdonsággal a hormonkészítmények rendelkeznek. Ide tartoznak például fogamzásgátlók, a menopauza tüneteinek enyhítésére szolgáló hormonális készítmények, valamint – például férfiak által akár izomtömeg-növelésére használt – tesztoszteronkészítmények.
„Ez a téma annyira fontos, hogy a fogamzásgátlóknak különböző generációit különböztetik meg trombogenicitás szempontjából” – mondta el a szakember. Fogamzásgátló szerek esetén a legnagyobb veszélyt a kombinált fogamzásgátlók jelentik, szemben az egykomponensű, csupán progeszteront tartalmazó minipillekkel. Az ösztrogént is tartalmazó fogamzásgátlók ugyanis gátolják az antitrombin termelődését, amelynek nagy szerepe lenne a vérrögképződés szabályozásában. Amennyiben az antitrombin nem tudja ellátni a feladatát, úgy fokozódik a vérrögök kialakulása. Tesztoszteronpótlás esetén pedig jelentősen megnő a vörösvértestek mennyisége, és ez fokozza a trombózis veszélyét – nemcsak a vénás, de az artériás oldalon is. Ráadásul a sok tesztoszteron növeli a tromboxán nevű érszűkítő lipid termelődését, még jobban elősegítve ezzel a vérrögök képződését.
Daganatellenes szerek
Rosszindulatú daganat esetén többféle daganatellenes készítmény adása szóba jöhet. Érdemes azonban megemlíteni, hogy bár e készítmények csökkenthetik a daganatok méretét, ugyanakkor jelentősen megnövelik az artériás és a vénás trombózis kialakulásának kockázatát. Éppen ezért előfordulhat, hogy ilyen esetekben javasolt komolyabb megelőző kezelést (kis molekulasúlyú heparinokat, LMWH-t) alkalmazni a trombózis ellen, főleg akkor, ha a beteg eleve hajlamosabb a trombózisra.
Daganatok jelenléte esetén a mélyvénás trombózis előfordulása hatszor magasabb, mint a nem daganatos betegeknél, ráadásul az ismétlődés veszélye is mintegy háromszoros ilyenkor. Ennek oka, hogy a daganatok – a rossz- és jóindulatúak egyaránt – mechanikai okból, nagyságuktól és elhelyezkedésüktől függően nyomhatják a vénát, így gátolhatják a vér áramlását. A pangó vérben a véralvadási faktorok aktiválódnak, így jelentősen megnő a vérrögképződés veszélye. Ráadásul a daganatos szövetekben több véralvadást fokozó fehérje is termelődik, melyek tovább növelik a trombózis rizikóját.
Fájdalom- és gyulladáscsökkentők
Sok háztartásban megtalálhatók úgynevezett nem szteroid fájdalom- és gyulladáscsökkentők (NSAID), amelyek vény nélkül is kaphatók a patikákban. Több tanulmány is kimutatta azonban, hogy ezek jelentősen megnövelik a vérrögképződés kockázatát, ami akár tüdőembóliához is vezethet. Főként azokban az esetekben, amikor a beteg huzamosabb ideig alkalmazza ezeket a készítményeket. Éppen ezért, aki tartósan NSAID-terápiára szorul, annak érdemes előzetesen trombózisrizikó-becslésen részt vennie, hogy kiderüljön, biztonsággal folytathatja-e a kezelést, illetve szükséges-e valamilyen gyógyszeres trombózisprevenciót alkalmaznia.
„Ugyanakkor minden NSAID típusú készítmény megnöveli a kumarinokat szedő betegek INR-értékét (a véralvadás mérésére szolgáló egység - a szerk.) és nagymértékben növeli a vérzések kialakulásának veszélyét. A kumarin típusú alvadásgátlót szedő betegek ezért gyakorlatilag nem szedhetnek ilyen fájdalomcsillapítókat” – figyelmeztetett a szakember. Számos egyéb gyógyszer tartozik még ebbe a gyógyszercsoportba, ezért csak szakorvos rendelhet gyógyszert a kumarinkezelésben részesülők számára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Prof. Blaskó György azt tanácsolja, hogy amennyiben valaki a fent említett gyógyszereket alkalmazza, úgy indokolt lehet – még azok használatát megelőzően – trombózisrizikó-becslésen részt venni, különösképpen, ha a beteg családjában előfordult már trombózis. Ezáltal fel lehet tárni, mennyire veszélyezteti a vérrögképződés, valamint hogy kell-e komolyabb preventív intézkedéseket tenni.
