Amikor a stresszről hallunk, elsősorban a feszült helyzetekre gondolunk, holott az időjárás gyorsan változó jellemzői is stresszreakciót válthatnak ki. A nagy mértékű felmelegedés vagy gyors lehűlés ugyanis arra kényszeríti a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Mindezt pedig nyilvánvalóan nehezebben viselik a szív- és érrendszeri betegek, hiszen az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a KardioKözpont.
Mi utalhat tünetként a szervezet megnövekedett terhelésre? Fáradékonyság, erős szívdobogásérzés, szabálytalanabb bedobbanások, szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödémahajlam, nehézlégzés. Megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulási aránya is.
A melegfront hatásai a szervezetre
Az összefüggések bonyolultak, de leegyszerűsítve a következő jelenségeket tapasztalhatjuk:
- A melegfront közeledtével csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, valamint a közlekedési balesetek száma is növekszik.
- Amikor stabillá válik a melegfront, érzékenyebbé válhatnak a sebek, a hegek, gyakoribbá válnak a keringési zavarok, a reumatikus panaszok.
- A melegfront átvonulása után a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. A vérzéshajlam fokozódása miatt gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. Mivel az erre érzékenyek szervezetének védekezése legyengül, felléphetnek gyulladások, lázas betegségek.
A kardiológus tanácsai szívbetegeknek
Fokozott napvédelem: nyáron mindenkinek fontos a megfelelő védekezés. Szívbetegek számára azonban még inkább javasolt, hogy viseljenek a szabadban széles karimájú kalapot, napszemüveget és könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözéket, ami segít megelőzni a túlhevülést. Ezzel együtt minél legyengültebb a szervezet, annál kevésbé ajánlott a legmelegebb órákat, a 11 és 15 óra közötti időszakot a tűző napon tölteni.
Bőséges folyadékfogyasztás: fontos a rendszeres vízivás, különösen fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból az olyan könnyű mozgásokat is figyelembe kell venni, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. Ugyanakkor a kánikulában érdemes kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt! Az idősebbekre fokozott figyelmet kell fordítani, ők ugyanis kevésbé érzik a szomjúságot, ezért gyakrabban kell figyelmeztetni őket az ivásra a dehidratáció elkerülése érdekében.
Rendszeres pihenés: a nagy meleg még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az adaptáció. Ezért nekik még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet beiktatni. Ilyenkor érdemes leülni, lehetőség esetén lefeküdni, lezuhanyozni és regenerálódni.
A kimerültség és a hőguta beazonosítása: a meleg miatti kimerültségre utaló tünetek közé tartozik a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger és a sötét színű vizelet. Ezek jelentkezésekor fontos a pihenés és a hideg borogatás, ventilátor használata, esetleg légkondicionált helyiség felkeresése. Hőgutára utalhat a gyors, gyenge pulzus és lélegzés, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés. Ilyenkor azonnal hívjunk mentőt!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kardiológiai kivizsgálás, kontroll
„Mindazoknak, akik szív- és érrendszeri betegséggel és/vagy magas vérnyomással élnek, minden élethelyzetben fontos megfigyelniük szervezetük reakcióit. Fel kell ismerniük az összefüggéseket a táplálkozásuk, a fizikai aktivitásuk, az érzelmi változásaik és az állapotuk között, és azt is érdemes megfigyelniük, hogyan hat rájuk az időjárás-változás, a frontok” – mutatott rá dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. „Ha tüneteik romlását tapasztalják, fáradtnak, erőtlennek érzik magukat, fontos, hogy pihenjenek, ha lehetséges. Különösen hangsúlyos, hogy szakorvossal egyeztessék a teendőket, a körülmények miatt esetlegesen változó gyógyszerelést. Ha panasszal, állapotromlással fordulnak hozzánk, EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána kell járnunk, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos, jó állapot, hatékonyan segíthetünk a szervezetnek az alkalmazkodásban, adaptációban” – tette hozzá.
