Bizonyos mértékig természetes, hogy 40-50 felett nem ugyanolyan a teljesítőképességünk, mint 18 évesen. Az sem ritka, különösen a szellemi munkát végzőknél, hogy időnként nehezen megy a koncentráció. A testi tüneteket azonban nem lehet mindig a túlhajszoltság számlájára írni. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek megléte esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.
A teljesítménycsökkenés természetes, de csak egy bizonyos mértékig
40-50 felett, nőknél pedig különösen a menopauza után olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek hatására fokozatosan csökken az erő, a csontok sűrűsége, a hajlékonyság, a gyorsaság – ez a dolgok természetes rendje. Ez a folyamat azonban egy személyre szabott, hatékony életmódprogrammal azonban jó ideig megfékezhető, a teljesítménycsökkenés lassítható. Ugyanilyen szemüvegen keresztül kell tekinteni a szellemi képességeinkre, terhelhetőségünkre is. Természetes, ha 40-50 évesen nem tudunk már hónapokon át napi 10-12 órákat dolgozni, ha a munkában rendszeresen szünetre van szükségünk. Vannak azonban olyan jelek, amelyek túlmutathatnak az idősödés velejáróin, és amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni.
Fizikai tünetek:
- Normálisnak tekinthető, ha futás, biciklizés vagy más intenzívebb mozgás közben és után kapkodjuk a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. A terheléstől függetlenül jelentkező légszomj pedig mindenképpen kivizsgálást igényel.
- Gyanút keltő tünet, ha a bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például a lépcsőzés vagy futás a buszhoz, komoly megterhelést jelentenek. Még akkor is ajánlott orvoshoz fordulni, ha egyébként rendszeresen mozgunk.
- Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
- Ajánlott utánajárni, mi okozza a lassabb regenerálódást, akár egy sérülés, akár csak komolyabb izommunka után.
Szellemi tünetek
- Az alvászavarokat nem csak azért érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni, de azért is, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is. Szomnológus az az orvos, aki az alvászavarokat vizsgálja.
- A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
- Mind a tartós szorongás, mind az akut nyugtalanság olyan tünet, amelynek mindenképpen utána kell járni. A szívinfarktuson átesett betegek gyakran számolnak be arról, hogy határozottan erős nyugtalanságot tapasztaltak az esemény előtt. Természetesen ez az általános tünet nem feltétlenül utal szívbetegségre, sokszor „csak” pszichés jelzés, amelyet azonban szintén kezelni kell pszichológus, pszichiáter bevonásával.
Szív-érrendszeri tünetek
- Feltétlenül kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom. A szív-érrendszeri okok miatt jelentkező mellkasi fájdalom jellemzően lassan alakul ki és egyre fokozódik, többnyire akkor alakul ki, amikor az érintett aktív és kisugárzik más testrészekbe is.
- A szívdobogás-érzés, a magas pulzusszám nem ritka jelenség, ami gyakran párosul alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár. Természetesen az aktuális állapot, például a fizikai terhelés és az idegesség is felpörgetheti a pulzust, de ha ez gyakori, érdemes kivizsgáltatni, ahogyan a bedobbanásokkal, kihagyott ütemekkel is orvoshoz kell fordulni.
A kardiológus és az életmód orvos is segíthet
"Azoknál, akik teljesítménycsökkenés, esetleg már kifejezett szív-érrendszeri panaszok miatt érkeznek, a kikérdezés és az alapvető fizikális vizsgálatok után többféle eljárás közül választhatjuk ki a legmegfelelőbbet. A kardiológiai lehetőségek közül fontos lehet a szívultrahang, a terheléses EKG, az arteriográfos és a szívstressz vizsgálat, természetesen a laborvizsgálatokon kívül. Az általános panaszokkal rendelkező középkorú pácienseknél nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is. Náluk ugyanis különösen fontos a teljesítőképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és stresszkezelést" – hangsúlyozza dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológusa. Hozzátette: a cél az, hogy ne csak a szív-érrendszeri kockázatokat csökkentsük, és ha kell, kezeljük a már kialakult betegségeket, de az életminőséget és a teljesítőképességet is a lehető legoptimálisabb szintre hozzuk.
