A szakemberek is fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a szabálytalan menstruációs ciklus önmagában nem okoz szívbetegséget, viszont előrejelezhet más egészségügyi problémákat, amelyek végső soron hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához. Egy, a JAMA című folyóirat októberi számában megjelent átfogó tanulmány szerzői különösen azokat intik óvatosságra, akiknek 40 napnál hosszabb a ciklusuk, vagy egyáltalán nem menstruálnak – írta meg a verywellhealth.com.
A tanulmány szerzői 24 éven át követték nyomon közel 81 ezer nő egészségi állapotát, akik átlagéletkora a kutatás kezdetén 37,7 év volt, de 14 éves koruktól kezdődően számoltak be menstruációjuk jellemzőiről. A tudósok azt vizsgálták, átlagosan mennyi ideig tartottak az alanyok menstruációs ciklusai, illetve az utánkövetés során kialakultak-e náluk olyan súlyos szív-érrendszeri kórképek, mint a koszorúér-betegség, a szívroham vagy a stroke.
Összesen 1816 nőnél alakult ki szívbetegség 46 éves koruk előtt. Az eredmények összegzése után a tudósok arra jutottak, hogy magasabb volt a kockázat azoknál a nőknél, akik hosszabb ciklusokról számoltak be, vagy nem is menstruáltak. A 40 napnál hosszabb ciklusú nőknél 30-44 százalékkal volt magasabb a szívbetegség kockázata a 26-31 nap közötti ciklusú nőkhöz képest. A szabálytalan ciklussal vagy menstruáció nélkül élő nőknél pedig ez az arány 15-40 százalék közötti volt. A szívbetegségek rizikója 29 és 46 év közt volt a legmagasabb a kutatók szerint.
Mi lehet az összefüggés?
Bár a kapcsolat a tudósok szerint nem tisztázott, a választ valószínűleg a hormonok szerepében kell keresni. A szakemberek egyrészt megemlítik a húszas-harmincas évek menstruációs változásaiban főszerepet játszó, az agy és az agyalapi mirigy között futó hormonok lehetséges zavarát – mivel ezek a szív- és érrendszerre is hatással lehetnek –, másrészt az ösztrogén szerepét. Ez a hormon védi a szív egészségét is. Minél hosszabb a menstruációs ciklus, annál ritkábban van peteérés, és annál kevesebb ösztrogén termelődik, így csökkenhet a szív- és érrendszer védettsége.
A menstruációs ciklusok zavarai egyébként más krónikus betegségekre is utalhatnak, mint például a PCOS vagy az endometriózis. Ezekhez társulhat magas koleszterinszint vagy magas vérnyomás, ami szintén felelős lehet a szívbetegségek és a rákos megbetegedések megnövekedett kockázatáért.
Ez is érdekelhet
A kutatók szerint rendszertelen, kimaradozó vérzés vagy túl hosszú menstruáció esetén érdemes felkeresni nőgyógyász szakorvost, aki további vizsgálatokat javasolhat. Fontos ugyanis, hogy önmagában a menstruációs ciklus beállítása, például fogamzásgátló készítmények segítségével nem oldja meg a szabálytalan ciklus mögött húzódó esetleges krónikus betegségeket. A kivizsgálás mellett egészséges életmóddal, a dohányzásról való leszokással, illetve a szívbetegségek egyéb rizikófaktorainak korai felismerésével csökkenthetők a kockázatok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
