Ahhoz, hogy szervezetünk megfelelően tudjon működni, nemcsak szénhidrátra, fehérjére, zsírokra és rostra van szüksége, hanem számos vitaminra és ásványi anyagra is. A magnézium — amely tiszta állapotában ezüstfehér színű, csillogó, puha könnyűfém — utóbbi kategóriába tartozik, és a természetben kőzetekben fordul elő nagy mennyiségben, illetve ionos formájában ásványvizekben is.
Szervezetünkben is oldva van jelen, de csak egészen kis mennyiségben: egy átlagos felnőtt testében 25-30 gramm található belőle, és ennek legalább a fele a csontokban. De amilyen kicsi a mennyisége, olyan nagy a jelentősége egészségünk szempontjából. Minden komolyabb biokémiai folyamatban fontos szerepet játszik, a többi között az anyagcserében, energiatermelésben, a fehérjeszintézisben, az izmok mozgatásában, a fogak és csontok felépítésében, valamint nem utolsó sorban az ideg- és keringési rendszer működésében is.
Mi történik magnéziumhiány esetén?
A magnézium meglehetősen gyorsan ürül szervezetünkből, ráadásul az intenzív fizikai munka vagy sport során fellépő izzadás miatt ez még jobban fokozódhat. De ugyanígy csökken a magnéziumszintünk hányáskor is, vagy ha vízhajtót, illetve vízhajtó hatású gyógyszert szedünk. Ezenkívül a stresszes életmód sem kedvez magnéziumtartalékunknak: a stresszhormonok hatására ugyanis fokozódik a magnézium kiválasztódása sejtjeinkből. Éppen ezért könnyen magnéziumhiányos állapot léphet fel, ami szakértők szerint egyre gyakoribb probléma a felnőtt lakosság körében.
Ha pedig nem jutunk elég magnéziumhoz, azt sokszor feltűnő, éles panaszokkal jelzi testünk: begörcsöl a láb, váratlan hangulatingadozásaink lesznek, türelmetlenebbé válunk. De a magnéziumhiány egy sor csendesebb, ám annál veszélyesebb változást is elindít a szervezetben. Mivel a magnézium nélkülözhetetlen az érhálózat működéséhez, a vérnyomás szabályozásához, a szív izommunkájának fenntartásához, hiánya esetén nő a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója.
A közelmúltban több kutatást is végeztek a magnézium és a szív kapcsolatára irányulóan. Az eredmények pedig kimutatták, hogy azoknál, akiknél tartósan magnéziumhiány állt fent, 38 százalékkal gyakoribb volt a kardiovaszkuláris rendellenességre visszavezethető elhalálozás. Mivel a szív tulajdonképpen egy izom, a magnéziumszint jelentősen befolyásolja működését. Magnéziumhiány esetén gyakoribbak a potenciálisan végzetes szívritmuszavarok (aritmiák), mivel a szívdobbanásokat és a szívritmust szabályozó elektromos impulzusvezetésben szabálytalanságok lépnek fel. Emellett ha túl kevés magnéziumot viszünk be szervezetünkbe, kétszer nagyobb az esélyünk arra, hogy kialakuljon a magas vérnyomást megelőző állapot, ahonnan már csak egy lépés a magasvérnyomás-betegség és az azzal összefüggésbe hozható komolyabb szív- és keringési rendellenességek (szívnagyobbodás, stroke).
Magnéziummal a szív egészségéért
Nem véletlen, hogy egyre inkább elterjedt orvosi gyakorlat, hogy a szív- és érrendszeri betegeknél a gyógyszeres vagy műtéti terápiát magas dózisú magnézium adásával egészítik ki. Enyhe aritmia esetén a magnéziumpótlás önmagában is elengedő lehet, hogy a szív újra normál ritmusban ketyegjen, de a vérnyomást is segít csökkenteni, valamint az érelmeszedést is gátolja. A magnéziumbevitel fontosságát mutatja az is, hogy egy kutatásból kiderült, 77 százalékkal kisebb az esélye a hirtelen szívhalálra azoknak, akiknek elegendő magnézium található szervezetükben.
És akkor jön a fontos kérdés: hogyan gondoskodhatunk róla, hogy magnéziumraktáraink mindig tele legyenek? Optimális esetben táplálkozással tudjuk biztosítani az elegendő magnéziumbevitelt, amely átlagban felnőttek esetén 5-6 milligramm testtömegkilogrammonként. A klorofilban gazdag levélzöldségek (például a spenót, a sóska, a kelkáposzta vagy a mángold) mind remek magnéziumforrások, de ugyanígy a hüvelyesek is (babfélék, lencse, sárgaborsó). Azzal is sokat tehetünk, ha a finomított liszt helyett tönkölylisztből készült ételeket eszünk, mert abban sokkal több a magnézium. A különböző olajos magvak rágcsálása is jótékony hatású, fél csésze tökmag például teljes egészében fedezi egy átlagos felnőtt magnéziumszükségletét. Ezenkívül sokféle ásványvíz, sőt földrajzi elhelyezkedéstől függően az ivóvíz is nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot.
Ha azonban egyoldalúan étkezünk (mert például fogyókúrázunk), vagy túl sok feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, akkor nem jutunk elegendő magnéziumhoz. Emellett bizonyos életszakaszokban (mint a várandósság, szoptatás, időskor esetén) megnő a magnéziumszükségletünk. De ugyanígy megerőltető fizikai munka és intenzív sportolás esetén is több magnéziumot igényel a testünk. Ezt a mennyiséget pedig már nem biztos, hogy tudjuk pusztán étkezéssel biztosítani, és ilyenkor jó szolgálatot tehetnek a különböző, magnéziumtartalmú táplálékkiegészítők.
