A mellkasi fájdalom hátterében számtalan ok állhat, amely lehet hétköznapi kellemetlenség – például gyomorégés, izomgörcs, szokatlanul nagy fizikai aktivitás –, vagy akár súlyosabb dolog – szívbetegség, koszorúérgörcs, szívroham – is. A szívet érintő problémák miatt különösen fontos, hogy komolyan vegyük a mellkasban jelentkező erős fájdalmat vagy szorító, nyomó érzést, és mielőbb kérjünk orvosi segítséget. Szerencsére így tett az az 55 év körüli férfi is, akinek történetét a napokban osztotta meg közösségi oldalán az Országos Mentőszolgálat.
„A beteg erős mellkasi fájdalomra ébredt, és mivel a mentőállomás szomszédságában lakik, úgy gondolta, hogy segélyhívás helyett inkább átsétál az életmenőkhöz” – írták. Egy gyors vizsgálat segítségével a mentők megállapították, hogy a férfinak éppen szívinfarktusa van. Ellátását követően végül stabil állapotban szállították kórházba a beteget, ahol további életmentő beavatkozásokon esett át.
A poszt alatt az egyik kommentelő megjegyezte, hogy az érintettnek óriási szerencséje volt, hogy volt ereje átsétálni a mentőállomásra. „Sajnos végződhetett volna rosszabbul is, mert másodpercek leforgása alatt képes annyit romlani az állapot, hogy nemhogy (át)sétálni, de még (ülő helyzetből) felállni sem feltétlenül képes az ember” – figyelmeztetett a hozzászóló.
Mikor gyanakodjunk nagy bajra?
Mint fentebb már említettük, a mellkasi fájdalom nem csupán szívproblémákra utalhat. A szívrohamot és az erős refluxos panaszokat például gyakran összekeverik, de akár egy tüdőgyulladás miatt jelentkező nyomásérzés és légzési nehézség is nagy aggodalmat válthat ki a betegben. Természetesen a refluxot és a tüdőbetegségeket is fontos komolyan venni, azonban az orvosok és mentők minél pontosabb tájékoztatása érdekében jó, ha tudjuk, hogy mikor áll fenn valóban a szívinfarktus kockázata.
Ha a mellkasi fájdalom egyre erősebb, valamint ki is sugárzik az állkapocsba, a bal karba/vállba és a felsőtestbe, akkor igen valószínű, hogy a szívünkkel van probléma. A szívroham árulkodó jelei közé tartozik továbbá az erős szívdobogásérzés, az intenzív izzadás, a hányinger vagy hányás, a nehézlégzés és a szédülés is. A panaszok tulajdonképpen bármilyen fizikai terhelés hatására rosszabbodhatnak, ezért semmiképpen sem ajánljuk, hogy bárki a cikk elején említett férfi példáját kövesse, és gyalog induljon el a segítségért, akármilyen közel is lakik a mentőállomáshoz. Tárcsázzuk inkább a 112-t!
A gyorsaság a legfontosabb
Magyarországon egyébként évente több tízezer ember kap szívinfarktust, az érintettek jelentős része pedig sajnos már a kórházba érkezés előtt meghal. Ennek főként az lehet az oka, hogy egyesek inkább arra várnak, hogy elmúljanak a panaszaik, vagy azt gondolják, velük úgysem történhet komoly baj. Fontos azonban, hogy ha a fenti tünetek jelentkezése alapján akár csak egy kis esélyt is látunk arra, hogy akár nekünk, akár egy szerettünknek szívrohama van, akkor azonnal cselekedjünk. Ilyenkor ugyanis minden perc számít.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
