A tanulmány szerint a gyenge erőnlét a dohányzás után a második legjelentősebb kockázati tényezője a korai halálozásnak – írja az mno.hu. Vizsgálatok már korábban is igazolták, hogy a rosszabb erőnlét – ha csak kis mértékben is, de – növeli a korai halálozás kockázatát. A kutatások többsége csak pár évtizeden át követte nyomon a vizsgálatok résztvevőit, ami – bár tudományos szempontból hosszú időnek számít – távol esik a tényleges élettartamtól. Ráadásul egyes tanulmányoknál olyanok embereket is vizsgáltak, akik már idősebbek, esetleg betegek voltak, így a rájuk vonatkozó megállapításokat nem volt könnyű fiatalabb, egészséges személyekre is kivetíteni.
Ezen változtattak a Göteborgi Egyetem kutatói, akik – más intézményekkel összefogva – egy lenyűgözően nagy és hosszú távú, svéd férfiakra vonatkozó adatbázist hoztak létre a The New York Times beszámolója szerint. A történet még 1963-ban kezdődött, akkor járult ugyanis hozzá közel 1000 egészséges, ötvenéves göteborgi férfi, hogy egész életükben tanulmányozzák őket, főleg a szívbetegség kockázatainak megismerése érdekében. A kutatók eredményeiket a European Journal of Preventive Cardiology szaklapban publikálták.
Az önkéntesek 1963-ban egy sor egészségügyi vizsgálatnak – például vérnyomás, testtömeg és koleszterinszint-mérésnek – vetették alá magukat, valamint a kutatók azt is feljegyezték, hogy mennyit mozognak, illetve hogy dohányoznak-e.
Négy évvel később az önkéntesek közül néhányan egy kiterjedtebb vizsgálaton is részt vettek, melynek részét képezte egy terheléses teszt is. Ennek segítségével a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét – ez az úgynevezett aerobkapacitás – határozták meg. Ennek értékét a többi résztvevő esetében is meg tudták állapítani, mivel a kapott eredmények felhasználásával egy matematikai képletet is megalkottak erre a célra. Az aerobkapacitás értékét egyébként részben a genetika határozza meg, ám rendkívül sokat számít az életmód is: ha valaki fizikailag kevésbé aktív, annál az érték alacsonyabb lesz, ami elhízáshoz is vezethet.
Annak megállapítására, hogy az állóképesség szintje milyen hatást gyakorolhat az élettartamra, a kutatók három csoportra osztották az ötvennégy éves önkénteseket: alacsony, közepes és magas aerobkapacitás alapján tettek köztük különbséget. A résztvevőket csaknem öt évtizeden keresztül figyelték, a még életben lévő önkénteseket pedig körülbelül tízévenként egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. A haláleseteket egy országos adatbázis segítségével követték nyomon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A viszonylag korai halálozás kockázatát különféle egészségügyi paraméterek alapján határozták meg, különös tekintettel az emberek aerobkapacitására, vérnyomására és koleszterinszintjére , dohányzási szokásaira. A testtömeg azért nem szerepelt a sorban, mert az az aerobkapacitás részét képezi.
Nem okozott nagy meglepetést, hogy a kapott eredmények alapján a dohányzás van a legnagyobb (negatív) hatással a várható élettartamra. Azonban az aerobkapacitás is majdnem ilyen jelentős szerepet tölt be: alacsony értékénél 21 százalékkal magasabb volt a korai halálozás kockázata a közepes csoporthoz, 42 százalékkal pedig a legfittebb csoporthoz képest.
Tehát a kutatás eredményei szerint a kevés testmozgás még a magas vérnyomásnál és a nem megfelelő koleszterinszintnél is veszélyesebb.
Forrás: mno.hu
Legjobban: