Gyakran gondoljuk azt, ha szomorúak vagyunk, hogy ez már bizony a depresszió jele. A szomorúság azonban nem feltétlenül depresszió. A depresszió betegség, hangulatzavar, a szomorúság pedig múlékony állapot, egy érzelem. A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egyetlen tünet. Leglényegesebb különbség az időbeli lefolyásban és az állapot mélységében van. Vagyis a szomorúság, rosszkedv, ha normális, néhány napon, legfeljebb néhány héten belül elmúlik, míg a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, bizonyos típusok esetén évekig fennáll.
Tünetek
- alvászavar
- étvágycsökkenés
- fáradtság
- nyugtalanság
- lehangoltság
- szomorúság
- beszűkült érdeklődés
- testsúlycsökkenés
- motiválatlanság
- öngyilkossági szándék
- erőtlenség
- érdeklődés elvesztése
- testsúlygyarapodás
- megnövekedett étvágy
- értéktelenség érzése
- gondolkodás lelassulása
- halálvágy
Amennyiben a fenti tüneteket érezzük, érzékeljük magunkon vagy családtagunkon, fontos, hogy mielőbb szakemberhez forduljunk. Ha olyan depresszív tüneteink vannak, amelyek hátrányosan befolyásolják a mindennapi életet, kérjünk segítséget a háziorvostól, aki szükség esetén gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról! Minél korábban érdemes elkezdeni a kezelést! Ne szégyelljünk orvoshoz/segítségért fordulni!
Mi segíthet?
Pszichoedukáció: a pszichoedukáció minden mentális betegségnél fontos, de a depressziónál kiemelt figyelmet érdemel. Ez a lépés mind a betegnél, mind a környezetében élőknél elengedhetetlen. Fontos, hogy nem szabad letámadni a betegségben szenvedőt, mert akkor érzelmileg bezárul és elfordulhat. Meg kell próbálni gyengéden közelíteni, például figyelmesen és érdeklődően hallgatni, amikor mesél valamit, kérdezgetni az őt ért pozitív dolgokról, történésekről, biztosítani a támogatásunkról. A pszichoedukációnak fontos része az érintett és a környezete felvilágosítása, hogy mit jelent a depresszió, mire épül a kezelés, hogy mennyire fontos a gyógyulási folyamatban a család és a barátok támogatása.
Életmód: változtassunk az étrendünkön! Az is segíthet, ha kerüljük a nehéz és cukros ételeket, és gyümölcsökkel, zöldségekkel turbózzuk fel az emésztést. Mozogjunk, lehetőleg rendszeresen! A mindennapos stresszhatásokkal való megbirkózásban segítség lehet például a jóga, a meditáció és a különböző relaxációs technikák elsajátítása. A rendszeres testmozgás, a sport pozitív hatású, kedvezően hat a séta, a kerékpározás, az úszás, esetleg a tánc.
Pszichoterápia: a depresszió kezelésében lényeges és nagyon hatásos a kognitív pszichoterápia. Pszichoterápia önmagában általában csak enyhe esetekben jön szóba, sőt akkor ez lehet az elsőként választandó terápia. Súlyos esetben mindenképp szükség van gyógyszeres kezelésre is, ilyenkor a beteg általában nem is alkalmas pszichoterápiára. Ennek oka részben a tünetekben keresendő, hiszen az érintett nem tud koncentrálni, kognitív működései nem a legjobbak, nem is motivált. Eleve gond, ha a depressziós páciens azt gondolja: a pszichoterápia nem ér semmit. A középsúlyos esetekben is lehet vele próbálkozni, de ha az eredmény rövid időn belül nem észlelhető, vagy még romlik is az állapot, akkor a gyógyszeres kezelést nem lehet elkerülni. A tanulmányok többsége azt igazolja, hogy a két módszer együtt lényegesen hatékonyabb lehet, mint a gyógyszer vagy a pszichoterápia önmagában.
Fényterápia: a fényterápia egy speciális lámpával történik, amely a természetes fényt reprodukálja a szervezetünk számára, erről ugyanis már kutatásokban bizonyították, hogy nagyon jó hatással van a depresszió esetében. Még akkor is érdemes időt szánni arra, hogy időt töltsünk a délelőtti napfényen – akár még a kevésbé napsütéses őszi napokon is –, ha egészségesek vagyunk, mert elősegíti a jó hangulatot és az esti nyugodt alvást.
Pihentető alvás: az alváshiány nagyban hozzájárulhat a negatív gondolatokhoz és a reménytelenségérzéshez, ezért tudatosan oda kell figyelni, hogy elég alváshoz jusson a szervezet
Ez is érdekelhet
A depresszió kezelésének időtartama
Az antidepresszáns készítmények terápiás hatása egyénenként változó módon, de általában 2 hetes gyógyszerszedés után jelentkezik, éppen ezért nagyon fontos, hogy az érintettek ezzel tisztában legyenek, és ne várjanak azonnali javulást. A terápia több hónapot is igénybe vehet. Amennyiben a kezelés kiegészül egyéb módszerekkel, pszichoterápiával, esetleg fényterápiával is, akkor annak teljes időtartama akár 6-9 hónap is lehet. A gyógyulás után még 4-9 hónapig fenntartó kezelést szoktak folytatni, hogy megelőzzék az epizódok újbóli kialakulását. Ritka esetekben a tartós gyógyszerszedés sem kizárt.
Legjobban: