Vörös szemek, ólomnehéz szemhéjak, figyelemzavar, ingerültség – talán senkinek sem kell bemutatni, milyen következményekkel járhat az, ha nem alusszuk ki magunkat. Habár önmagában a fáradtság is sok kellemetlenséget okozhat, előfordulhat, hogy még nagyobb árat kell fizetnünk az álmatlan éjszakákért.
Hogy mennyi alvásra van szükségünk, azt befolyásolhatja az életkorunk, életvitelünk és az egészségi állapotunk egyaránt. A felnőttek döntő többségének napi 7-8 órányi alvásra van szüksége, statisztikák szerint ugyanakkor csaknem kétharmaduk nem alszik eleget, vagy nem eléggé pihentető az éjszakája. Hosszabb távon pedig az alvászavarok komoly betegségek kockázatát növelhetik meg. Cikkünkben összegyűjtöttük ezeket.
Túlsúly
Az alvás az anyagcserére is jelentős hatással van, illetve arra, hogy másnap mennyi és milyen típusú élelmiszert fogyasztunk. Kutatások szerint az alvásmegvonás befolyásolja egyebek között a ghrelin és a leptin nevű hormonok szintjét. Előbbi az éhségérzetért, illetve az energia raktározásáért felelős, utóbbinak pedig az étkezések utáni teltségérzetben, valamint a zsíranyagcsere szabályozásában van fontos szerepe. Vagyis az alvászavarban szenvedők étvágya megnő, és sóvárogni kezdenek a magas zsír- és szénhidráttartalmú élelmiszerek után. A Northwestern Egyetem kutatása alapján elegendő egyetlen rossz éjszaka ahhoz, hogy másnap nagyobb eséllyel válasszuk a zsíros pizzát vagy a cukros édességeket az egészséges ételek helyett.
Cukorbetegség
A diabétesz és a pihenés között kimutatható kapcsolat van, azon túl is, hogy az imént említett túlsúly is növeli a betegség rizikóját. A kutatók megfigyelték, hogy akiknél rosszabbul telnek az éjszakák, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki a szénhidrátháztartás zavara. Álmatlanság esetén a test a folyamatos stressz állapotában van, ilyenkor a szervezet inzulinérzékenysége lecsökken, ami a vércukorszint szabályozására is negatív hatással van. Sőt, maga az alvászavar is lehet a cukorbetegség egyik jellemző tünete, a beszámoló szerint az érintetteknek rendszerint zavartak az éjszakáik, sokszor felébrednek.
Mentális betegségek
Az alvászavarok nem csupán a másnapi hangulatunkat befolyásolhatják: ha nem pihenünk eleget, többet szorongunk, és az olyan mentális zavarok kockázata is megnő, mint amilyen a depresszió. Ráadásul a cukorbetegséghez hasonlóan a depresszió maga is kiválthat alvászavart, az érintettek emiatt egy olyan spirálba keveredhetnek, amelyből nagyon nehéz segítség nélkül kitörni.
Más kutatások kapcsolatot tártak fel az alvászavarok, illetve az olyan szenvedélybetegségek között, mint például az alkoholizmus, vagy a kábítószer-függőség. A kapcsolat ez esetben is kétoldalú, hiszen az alkoholfogyasztás gátolja a normális alvásciklust.
Szívbetegségek
Idővel az alvási problémák károsíthatják a szív egészségét. Ez több okra visszavezethető, amelyeket már taglaltunk is: az elégtelen vagy rendszertelen alvás negatívan befolyásolhatja az étrendet, a stresszt és más életmódbeli tényezőket, amelyek növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az alváshiány miatt a gyulladások is felerősödhetnek a szervezetben, ami szintén a keringés egészségét rombolja. Egy 2018-as tanulmány bizonyította, nemcsak a szívinfarktus kockázata, de a stroke esélye is nő, ha valaki alvási rendellenességben szenved.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Vegyük komolyan az alvást!
A felsorolt betegségeket is figyelembe véve fontos tehát, hogy biztosítsunk kellő időt és megfelelő körülményeket a pihentető alváshoz. Egy felnőtt számára átlag 7-8 óra lenne ideális, kamasz- és gyermekkorban azonban még ennél is többre, akár 9-10 órára is szükség lehet. Törekedjünk rá, hogy minden nap nagyjából ugyanabban az időben feküdjünk és keljünk fel, így a bioritmusunk egy kiszámítható működésre állhat be. Hálószobánkat kellően sötétítsük el, és lefekvés előtt egy szellőztetéssel is frissíthetjük a levegőt.
Legjobban: