Virágot több ezer éve esznek az emberek – nem mindenki, de úgy tudni, a rómaiak és a görögök közül sokan használták ezt az alapanyagot a konyhában. Napjainkban pedig a fine dining magával hozta az ehető virágok reneszánszát. Velük szó szerint színessé tehetjük az étkezésünket, de a gyógynövényeket is érdemes behozni a konyhánkba.
Nyersen, salátában, tésztabundában, töltve… Talán elsőre nehezen hihető, de a virágoknak számos feldolgozási formája létezik. Azt gondolnánk, hogy főként édességek díszítésére, édesítésére alkalmasak, de ez koránt sincs így. Némelyiknek jellegzetes, erős íze van, így szinte fűszerként is használható, de szörpöt, édességet biztosan készíthetünk a legtöbbjükből. Ehhez persze jól meg kell ismernünk ezeket az alapanyagokat, hiszen mérgezők is találhatók köztük.
De hogyan is kerül virág az asztalunkra? Nos, a vázába a kertünkből, és persze a tányérunkra is. Legalábbis az a jó, ha magunk termesztette virágokat eszünk, de legalábbis olyanokat, amelyekről tudjuk, hogy honnan származnak. Nem szabad utak mellett vagy közparkokban gyűjteni, hiszen az ott termő növények sokszor igencsak szennyezettek.
Aki idegenkedik attól, hogy virágokat fogyasszon, annak csak két szót mondjunk: bodza és levendula. Méz, szörp, keksz, sütemény, limonádé, illatszerek… Szinte végtelen a sora azoknak a finomságoknak, ami készíthető belőlük. Bizony, ezeket a növényeket előszeretettel fogyasztjuk, és talán nem is gondolunk arra, hogy ilyenkor virágot eszünk (iszunk). Ezek a legismertebb ehető virágok, de rajtuk kívül sokféle kincse van még a természetnek. A fűszer- és gyógynövényeket pedig már jól ismerjük. Többségüknek nem csupán a levele, de virágzata is fogyasztható – ilyen például a bazsalikom, a kakukkfű, a rozmaring, a menta, a zsálya. Lássunk még néhány finomságot, amelyek elsőre tűnnek csak szokatlannak, valójában nemcsak feldobják az étkezést, de még egészségesek is.
Körömvirág
Úgy is hívják, hogy „a szegények sáfránya”, mert szép színt ad például a leveseknek, rizottóknak. De használhatjuk a szirmait gyümölcssalátába vagy sütemények díszítésére is. Egészségre gyakorolt hatása sokrétű: görcsoldó, köhögéscsillapító, gyulladásgátló, de leggyakrabban külsőleg, a sebgyógyításban használják.
Csalán
De hát nem csíp? – kérdezhetik most sokan. Gondos előkészítéssel egyáltalán nem, és sokoldalúan felhasználható. Levesekhez, főzelékekhez, krémekhez, szószokhoz jól passzol, de akár pesztó is készíthető belőle. Fontos, hogy csak a friss hajtásvéget használjuk, és rövid időre mártsuk forró, majd jeges vízbe, amitől elveszti csípősségét. Vizelethajtó, vértisztító, méregtelenítő, de reumatikus panaszoknál is bevetik.
Bodza
Virágát sokan szeretik, de bogyós termése is fogyasztható. Leginkább lekvárt vagy teát szokás főzni belőle. Magas az ásványianyag- és vitamintartalma, vashiányosoknak erősen ajánlott. Kétszer annyi C-vitamin található benne, mint a citrusokban. Arra azonban vigyázni kell, hogy van egy mérgező változata is: a gyalogbodza szerencsére könnyen megkülönböztethető a fentitől, mert lágyszárú növény, és kissé pirosas virágai a felfelé álló ágak végén helyezkednek el.
Pitypang
Nemcsak koszorú fonható belőle, hanem minden része ehető a gyökerétől a virágáig. Levelét salátába, szendvicsbe tehetjük, virágát még be is panírozzák. Érdemes is megkóstolni, mert serkenti a veseműködést, segíti az emésztést és vitaminokban gazdag.
Kamilla
Megfázáskor az első gyógynövény, amihez nyúlunk; rengeteg belőle főzött tea fogy. De nemcsak a légutak barátja; szorongáscsökkentő, alvást segítő hatása van. Érdemes kipróbálni tea mellett szirupként is, például desszertek ízesítésére.
Medveszőlő
Az egyik legértékesebb növényünk, főleg, ha húgyúti problémákkal, például hólyaghuruttal küzdünk, hiszen antibakteriális hatása van. A vizsgálatok szerint egészen pontosan hetvennégy olyan baktérium ellen hatékony, amelyek hajlamosak gondokat okozni ezen a területen. A hangafélék családjába tartozó törpecserje onnan kapta a nevét, hogy eredeti lelőhelyén a medvék szívesen csemegéznek terméséből. Hazánkban nem őshonos, de teafűben vagy gyógyszertári készítményekben hozzájuthatunk.
Gyakori vizelési inger, égő, csípő vizelet: sajnos számos nő ismeri ezeket a
tüneteket, amelyek nemcsak télen jöhetnek elő, hanem az év bármely részében,
hiszen – bár a hideg közeg szerepet játszhat a kialakulásában – valójában nem
felfázásról, hanem bakteriális fertőzésről és az abból kialakuló hólyaghurutról
van szó ilyenkor. A háttérben legtöbbször az E. coli bélbaktérium áll, ezért a
kezelés célja az, hogy ezeket a kórokozókat elpusztítsuk, szaporodásukat
meggátoljuk. Ebben lehet segítségünkre a vény nélkül kapható hagyományos
növényi gyógyszer, az Urzinol. A benne található medveszőlőlevél-kivonat
enyhíti a hólyaghurut korai tüneteit: csökkenti a gyakori vizelési ingert és
mérsékli a vizeléskor jelentkező égő érzést. Fontos előnye, hogy koncentrált mennyiségben
és olyan formában van benne jelen a hatóanyag, hogy nem bántja a gyomor- és
bélnyálkahártyát.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Legjobban: