Tévhit: csak nyáron kell odafigyelnünk a kullancsokra
Nyáron sokkal több forrásból hallhatjuk, hogy oda kell figyelnünk a kullancsokra, ez azonban nem azt jelenti, hogy kizárólag nyáron jelenthetnek veszélyt. A kullancsok legnagyobb ellensége a hosszú, kemény fagy, a klímaváltozás miatt viszont egyre enyhébbek a telek, így a kullancsok sem pusztulnak el olyan könnyen. Ha a kullancspopulációk nagyobb létszámban átvészelik a teleket, egyedszámuk növekedhet. Mindemellett pedig a hamarabb érkező tavasz és elhúzódó nyár is csalóka lehet, ezekben az időszakokban is kullancsveszélynek lehetünk kitéve. Ugyanez vonatkozik a napszakokra is, a kullancsok napszaktól függetlenül támadnak.
Tévhit: az FSME-vírust csak kullancsok terjesztik
Az FSME-vírus a vírusos agyvelőgyulladás, azaz kullancsencephalitis kórokozója. Az FSME-vírus állatról emberre terjed és általában kullancscsípéssel, pontosabban a vörös hasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípésével terjed. A kullancs mint vektor fertőzött állatról emberre közvetíti a vírust. Fontos azonban tudni, hogy például fertőzött kecskék, juhok, tehenek pasztörizálatlan tejének, valamint az abból készült sajtnak a fogyasztásával is el lehet kapni a fertőzést.
Tévhit: kullancsokkal csak kirándulás során találkozhatunk
Nem igaz, hogy a kullancsok csak erdős, mezős területeken, kirándulóhelyeken fordulnak elő. Városi környezetben is megtalálhatóak, így ott is ugyanúgy veszélynek lehetünk kitéve. Városi parkokban, játszótereken, füves, bokros strandokon is előfordulhatnak kullancsok. Ha pedig háziállatunk van, különösen figyelnünk kell, hiszen a háziállat az otthonunkba is behozhatja a kullancsot.
Tévhit: a kullancsok csak fáról kerülhetnek rá az emberre
Sokan úgy gondolják, hogy csak fák közelében vannak veszélynek kitéve, ugyanis a kullancsok a fákról ugranak az emberre, állatra. Ez nem igaz. Valójában a kullancsok nem tudnak ugrani és nem túl gyakran fordulnak elő másfél méternél magasabb helyeken. A kullancsok a kilélegzett szén-dioxidot, a testhőmérsékletet, a mozgás keltette rezgéseket érzékelik, így kapaszkodnak rá áldozatuk lábára a fűszálakról, levelekről.
Tévhit: minden kullancscsípés betegséget okoz
Nem a kullancs csípése okozza a megbetegedést, hanem a kullancsok által hordozott kórokozók. Ebből következik, hogy csak fertőzött kullancs csípése okozhat fertőzést, de a kockázat attól is függ, hogy mennyi ideig volt bennünk a kullancs. Hazánkban a két legfontosabb emberre veszélyes kullancsok által terjesztett betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Mindkettőt a közönséges kullancs terjesztheti.
Tévhit: kullancscsípés ellen nem létezik védőoltás
A kullancscsípés ellen valóban nem létezik védőoltás, de a kullancs által terjesztett fertőzések közül az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás ellen hazánkban is elérhetőek vakcinák. Ez azért is fontos, mert a kialakult betegséget sem vírusellenes gyógyszerrel, sem antibiotikummal nem lehet gyógyítani. A védettséget 3 alapoltással lehet felállítani, majd emlékeztető oltások szükségesek megfelelő időszakonként. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki. A védőoltásokról háziorvosunknál érdeklődhetünk.
Ez is érdekelhet
Tévhit: kullancscsípés esetén ajánlatos antibiotikumot szedni
Kullancscsípést követően tünetek hiányában antibiotikum szedése nem javasolt. Viszont a kullancs mihamarabbi, legfeljebb 24 órán belüli eltávolításával jelentősen csökkenthető a betegség kockázata. Figyeljünk a betegség korai jeleire: ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk (a csípés helyén jelentkező és terjedő bőrpír, influenzaszerű tünetek, fejfájás stb.), konzultáljunk egy orvossal.
Lehet, hogy refluxod van? Ez a 7 kérdés segít tisztázni a panaszaid okát
Legjobban:
Legrosszabbul: